A hétvégénk második része nagyon jól alakult. Az elsőről inkább nem írok, mert szörnyen voltam szombaton. Annyira erőtlen, fáradt voltam, de takarítani és főzni is kellett. A gyerkőcök szerencsére elvoltak, délután lepasszoltuk őket pár órácskára az E. nagyihoz, mi meg K-val elmentünk napszemüveget nézni. Persze sikertelenül.
Vasárnap kimentünk az Orczy kertbe, ahol a Művelődési Házak Majálisa volt, ennek keretén belül volt egy Halász Judit koncert. Igazi nyári meleg volt, persze a színpad előtt egy csepp árnyék sem volt. Kitti először haza akart menni, mert rossz helyre álltunk, az egyik hangfal közelébe és tényleg nagyon hangos volt a zene. De utána átadta magát a zene élvezetének és sóbálvánnyá válva nézte a koncertet. Közben tapsolt és néha még énekelt, meg táncolt is. Szegény Szonja épp akkor aludt el, mielőtt megérkeztünk a koncertre, de a zene felébresztette. Nem hazudtolta meg jókislányos mivoltát, mert nem kezdett el nyűgösködni -annak ellenére, hogy alig aludt vagy 10 percet-, inkább nézelődött és dumált a babakocsiban. Nem hallgattuk végig a koncertet, mert Kitti észrevette a körhintákat, amit ki is kellett próbálni. Utána a pónikhoz húzott a szíve, nagy hévvel mondta, hogy felül a lovacskára, de amint lett szabad ló és fel akartuk ültetni inába szállt a bátorsága.
Még egy darabig elnézelődtünk aztán mentünk a nagyihoz ebédelni. A nagy koncertezésben teljesen elfelejtettük, hogy Szonja mielőtt elindultunk nem sokat evett és nem adtuk oda neki a megmaradt tápszert. Csak amikor már mentünk a kocsihoz az lett fura, hogy miért akarja a vállamat csontig leszopogatni. Akkor esett le a tantusz, hogy szegény gyereket éheztettük.
Délután K. elvitte Kittit uszodába, ahol már vagy két hete nem voltak. Jól kipancsolták magukat, Kitti már simán beugrik a medence széléről a medencébe. Mi közben a nagyival meg Szonjával sétáltunk egyet az uszoda közelében lévő parkban. Kitti a nagyinál maradt éjszakára, így ismét egygyerekes szülőkké váltunk egy rövid időre.
Ma hétfő lévén zenebölcsiben voltunk, utána átmentünk Flóráékhoz. A kétcsajszi már nagyon összeszokott, nagyon jól eljátszanak egymással, egyre kevesebb a harc is egy-egy játékért. Örömtáncot jártak (majdnem), amikor Zs. barátnőm felfújta és vízzel teletöltött nekik egy kismedencét. Jó nagyot pancsoltak ebben a nyári melegben. Szonjának is belelógattam a lábát a vízbe, had élvezkedjen ő is egy picit.
Az agyam akkor forrt fel legjobban, amikor a dokinőnk fél négykor rámtelefonál, hogy ő eljönne ma beoltani Szonját és kb egy óra múlva nálunk van. Mondom az szuper, mert mi még nem vagyunk otthon, Szonja épp a lóbőrt húzta. Végül persze mi vártunk rá itthon, mert később jött, mint ígérte. Kitti ma kihagyta a délutáni alvást, így a kocsiban hazafelé mély álomba szenderült, de olyan mélybe, hogy miután K. hazajött nem tudtuk felébreszteni. K. nagyon kíméletes módon (?) felnyitogatta a szemhéját, de erre sem reagált. Totál KO volt a kiscsajszi.
Este még elszaladtunk a közeli játékboltba ajándékot venni a kisebbik csajunknak, ugyanis holnap lesz a névnapja. Kitti ennek örömére magának is vetetett egy matchboxot, a kedvenc piros kocsija helyett, ami nemrég balesetet szenvedett. (Személyi sérülés szerencsére nem történt.)
Sajnos a fotóaparátot vasárnap is és ma is elfelejtettük elvinni magunkkal, így ez a bejegyzés képtelen marad.
