Így gondolhatja Kitti, ugyanis akárkit, akármit látunk ő vagy rákérdez, hogy ki az anyukája, apukája, hogy hívják az anyukáját, apukáját, vagy megállapítja, hogy ez az anyuka, az meg az apuka. A lakóparki gyerekeknek, akikkel a legtöbbet találkozunk már tudja név szerint is, hogy kik az anyukájuk, apukájuk, mivel míg meg nem jegyezte rengetegszer rákérdezett. De mostanában pl. az állatokból és egyes élettelen dolgokból is családot verbuvál. A minap pl. üldögélve a házunk melletti hintaágyon nézegettük a fejünk felett elhúzó repülőket. Egyszerre éppen három repülőgép volt a látókörünkben, egy alacsonyabban és két magasabban szálló. Meg is jegyezte, hogy ott megy a repülőgép, a másik kettő meg az apukája és az anyukája az előzőnek. Utazunk az autóban, meglát egy kis markolót. MÁr mondja is, hogy látod anya az egy kis markoló, amikor mentem apával láttam az anyukáját meg az apukáját. Az állatoknál - ahova már hetente egyszer tuti elmegyünk - a kacsáknál osztotta be a családi szerepeket. Volt anya, apa és gyerek is. Telefonon beszélek egy barátnőmmel, Kitti kérdezi kivel beszélek. Mondom a Kingával (ritkán találkozunk, így Kitti őt nem ismeri). Erre Kitti: És ő kinek az anyukája?
Csak remélni merem, hogy mindez azért (is) van így, mert érzi, hogy milyen fontos a CSALÁD.
Mostanában, ha kimegyünk az állatokhoz, minimum másfél órát eltöltünk náluk. Kitti eteti, hívja őket, már meg is simogatja a kecskéket. Közben jönnem-mennek a gyerekek, anyukák, apukák, nagymamák, nagypapák, akikkel szóbaelegyedünk. Van akikkel már ismerősként köszöntjük egymást. Tegnap azt hiszem csúcsot döntöttünk, mert két órán keresztül élevezhették az állatok társaságunkat. Most már tényleg ideje megint elmenni az "igazi" állatkertbe.
Fotók a legutóbbi állatetetésről
Egyél répát kecske apuka!
Te is kecskegida!
Míg Kitti állatot etet, Szonja babapiskótát majszol
Az elmaradhatatlan "szent" Baba