Eddig még nem volt róla szó, de Szonja már tud puszit adni. Persze azt hiszem még nincs teljesen tisztában a pusziadás mikéntjével, de azt tudja, hogyha puszit kérek, akkor nagyra nyitja a száját, jól összenyálazza az arcom (vagy néha a nyakam) és megpróbál meg is harapni. Na ez utóbbi művelet nem része (általában) a családunkban a pusziadásnak, csak ezzel Szonja még nincs tisztában. De az is lehet, hogy ő ezt a szokást is be szeretné vezetni. Majd meglátjuk, a családi tanács elé kell vinni az ötletet szavazásra.
Integetni is tud, pápát. Ma azzal is meglepett minket, hogy amikor köszöntünk el, E. nagyitól és Kittitől (mivel a nagyinál akart aludni), és K-val Szonja nevében épp köszöntünk el, hogy pápá, egyszer csak kis kedves, cérna hangon valaki csatlakozott hozzánk, hogy "tátá" (apja szerint rendes pápá volt az, nem tátá), és ez a valaki családunk legfiatalabb tagja volt. Miután megtapasztalta, hogy ezzel a pár szótaggal micsoda fergeteges sikert lehet elérni és nekünk ez mekkora örömöt szerez, egész hazáig mondogatta az autóban, hogy "tátá" (vagy pápá).
Eddig nem sok mindent tudott megmutatni, hogy hol található, de a lámpára kérdezve egyértelműen a világítótestre fordítja tekintetét, függetlenül attól, hogy melyik helyiségben vagyunk éppen. Tehát tudja, hogy mi az a lámpa. Tudja még azt is, hogy hol van a falon a méhecske (festett faluk van a gyerekszobában kedves állatokkal). Egyéb dolgokra rákérdezve még nem nagyon reagál. Tény, hogy az utóbbi időben sokat fejlődött értelmileg is.
Mivel Szonjáról van szó beteszek két képet Kittiről:-)
Piktorunk
A tegnapi baleset "lenyomata" a száján és az orrán
Na azért ő sem maradhat ki képileg sem
