Kitti és Szonja blogja

Ezt a naplót elsősorban két kislányomnak készítem, hogy legyen ilyesfajta emlék is a gyermekkorukról. Jegyzetek a lányok mindennapjairól, ünnepeiről, fejlődésükről, örömről, bánatról.

Kitti Laura

Szonja Kinga

Gyerekekkel kreatívan

Friss topikok

  • molnar.orsolya: Ajánlok Nektek egy remek szülinapi játékot! Ez a LogiKoffer, ami egy izgalmas logikai kincskereső ... (2017.02.21. 22:31) Szülinapi zsúr
  • Komáromi Renáta: Van egy remek szülinapi program, amit jó szívvel ajánlok Nektek gyerekzsúrra. Ez a LogiKoffer, ami... (2017.02.17. 21:47) Kalóz party játékok
  • Komáromi Renáta: Én is ajánlom Nektek a LogiKoffer szülinapi játékot! Nálunk hatalmas siker volt! www.logikoffer.... (2017.02.13. 21:44) Kalóz party
  • Komáromi Renáta: Ajánlom Nektek a LogiKoffer szülinapi játékot! Nálunk hatalmas siker volt! www.logikoffer.hu Ez eg... (2017.02.13. 21:02) Születésnap játszóházban
  • Komáromi Renáta: Ajánlom Nektek a LogiKoffer szülinapi játékot! Nálunk hatalmas siker volt! www.logikoffer.hu Ez eg... (2017.02.13. 21:01) Már megint szülinap és egyebek

Naptár

november 2017
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30

Kitti

2007.11.10. 06:34 Beso

Az előző bejegyzésem szinte csak Szonjáról szól, de van ám neki egy testvére is Kitti. Aki egyre nagyobb lányka. Hihetetlen hogy milyen gyorsan nő. Sokszor olyan választékosan beszél, hogy tágra kerekedik a szemünk, hogy ezt a szót hogy jegyezte meg és hogy tudja ilyen jól használni. Persze vannak még bajai a hosszú szavakkal, bár a távító manapság már legtöbbször távirányító. De a mosógépszerelő bácsi, az egyelőre még mosószer bácsi.
Továbbra is nagyon kedves, annyi szeretet van benne! Sokszor megkérdezi amikor éppen öltözünk, hogy ezt a ruhát kitől kaptam? S ha épp jelen van a személy akitől kapta, akkor azonnal a nyakába ugrik és megköszöni. Még akkor is, ha az adott ruhadarab már régebbi. Ha én megköszönök neki valamit, mert segített, akkor mindig vágja is rá, hogy nagyon szívesen anya.
Valamelyik nap már nem tudom mit köszönt meg nekem, de utána még hozzátette, hogy nagyon kedves vagy anya. Ilyenkor persze elolvadok.
Egyik alkalommal ülünk az autóba indulunk valahova. Kitti megkérdezi: Anya neked leér a lábad? Hirtelen nem tudtam miről van szó, de aztán leesett, hogy a kérdés arra vonatkozik, hogy én elérem-e a pedálokat. Mondom, igen. Kitti: Jó, akkor ha majd én is nagyfiú leszek, nekem is leér a lábam és majd én vezetek. (Érdekes, hogy soha nem úgy mondja, hogy nagylány leszek, hanem nagyfiú. Remélem nincs semmi baj a nemi identitásával és nem akar hapsi lenni nagy korában!)
A megfigyelő képessége is még mindig fantasztikus (számunkra). Szintén autóban ülünk, éppen tolatok a garázsban. Anya, tedd fel a kezedet. Nézek hátra, hogy mi van???? Anya tedd fel a kezedet a székhátára! Apa is úgy csinálja. Nagy nehezen rájöttem, hogy valószínűleg az apja amikor tolat (és ezt nem a visszapillantó tükör segítségvel teszi)  hátrafordul és a kezét ráteszi a jobbelső ülés háttámlájára. Legközelebb amikor tolattam ki, úgy tettem ahogy az apja, Kitti meg is dícsért, hogy jól csinálod anya.
Hétfőnként továbbra is résztveszünk a zegzugos zenebölcsi foglalkozásokon, amit mindkét lány nagyon élvez. Péntekenként pedig el kezdtünk járni a Maszat klubba, a Wekerlei Gyerekházba. Kitti korabeli gyerekekkel festeget, maszatol Julcsi néni segítségével, aki a festéshez kerít egy-egy mesét, vagy éneket. Képeket készítettek nyomdatechnikával, (krumpliból volt kivágva alma, szilva stb., szivacsból volt készítve klf. gyümölcs, virág; parafadugóval készítettek szőlőszemeket), s persze ecsettel. Kittinek nagyon tetszik, itthon is szokott néha festegetni, de nem köti le ennyire, mint a foglalkozáson. Ott a 30 percet simán végig művészkedi. Szonja is nagyon menne a nagyok közé festeni, de egyelőre még nem engedem:-)
Csapongok most ide-oda, próbálok emlékezni, hogy mi történt az elmúlt hetekben. Az egyik meghatározó program Kitti számára az a nap volt, amikor elmentünk Alcsútdobozra, tavaszi kirándulásunk helyszínére.
Május óta emlegeti Csavargót és Rómeót a két lovat, és sokszor kérdezgette, hogy mikor megyünk oda. Most teljesítettük végre a kérését és meglátogattuk a lovacskáit. Meglepetésként azóta odaköltözött Csinos is (egy kanca) kis csikójával Szikrával. Ami miatt kicsit szomorú volt Kitti, hogy a csikón kívül egyik ló sem jött oda a karám széléhez, hogy elfogyassza lánykánk által szedett és felkínált füvet. Csinos bent volt az istállóban, így őt is megtudtuk szénával etetni.
Kitti a falovacskával beszélget
Szonja egy kicsit fél még a lovaktól, mert azok hozzáképest olyan nagyok
Innen nézve azért mindjárt más!
Itt helyben meg is ebédeltünk, abban bíztunk, hogy a májusi panaszkönyvi beírásunk hatására kicserélték a szakácsot és egy jót ehetünk. Jelentem a szakács ugyanaz maradt, vagy sikerült az étteremnek egy hasnolóan rosszul főző séfre szert tenni, mert a kaja pocsék volt. A levest egy az egyben visszaküldtük, a rántott húst megettük ugyan, mert éhesek voltunk, de semmi íze nem volt. Miután a lovak nem sokat hederítettek itt ránk, fogtuk magunkat és átautóztunk a közelben lévő tabajdi Bélápapusztára.
Leesett az állunk. Az általunk eddig megismert lovardák, lovashelyek közül eddig ez tetszett a legjobban. Szép, rendezett, rengeteg ló van egyszóval nagyon klassz hely. Kitti is nagyon meg volt elégedve, etette a lovakat, közben kérdezgette, hogy ezt a lovat, meg azt a lovat, hogy hívják, megmutatta melyiken fog majd lovagolni. Közben összebarátkozott egy kölyökvizslával, aki feltételezésünk szerint ott lakozik. Ez nagy szó, mert bár nagyon szereti őket, tart is tőlük (aminek őszintén örülök). Az összebarátkozás után együtt futkároztak, Kitti azt sem tudta a végén, hogy kivel foglalkozzon a kutyával vagy a lovakkal. Végül a kutyával futott egyik lótól a másikig. Ide biztos, hogy visszamegyünk még, talán lesz alkalmunk lovagolni is (mármint Kittinek).
Barátkozás a vizslával
Együtt nézték a lovakat
Ki a gyorsabb?
Anya gyere, nyugodtan megsimagathatod, nem bánt! Ő az én barátom!
Az egyik ló a sok közül
Csikó
Szonja az almamajszolással volt elfoglalva
Levélesőben
Jó volt ez a nap. Kitti tele volt élménnyel. Amikor itthon mesélte a nagyiknak, hogy merre jártunk annyira össze-visszabeszélt, mert minden élményt megszeretett volna hirtelen osztani szeretett nagyszüleivel, de a nyelve nem tudta követni a fejében újrajátszódó eseményeket. Kitti azóta is emlegeti ezt a napot!
Más.
Egyszer már készítettem egy "nosztalgia" blogbejegyzést. Most úgy döntöttem, hogy minden bejegyzés végére beteszek egy régi fotót a csajokról. Eleinte inkább Kittiről, hisz Szonja még csak most született:-)
Kaja után (1 hetesen)

Szólj hozzá!

Címkék: nosztalgia alcsútdoboz lovak kitti duma festegetés bélápapuszta

A bejegyzés trackback címe:

http://kitti-szonja.blog.hu/api/trackback/id/tr81224127

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.