Ez volt a két fő program az elmúlt két napban. Hétfőn felhívott TZS barátnőm, hogy ugorjunk át hozzájuk, mert Flórája nem ment oviba. A randit a zenebölcsiben beszéltük meg, ahol már szintén rég voltunk a csajok betegsége miatt. A lányaim szokás szerint jól érezték magukat a zenedében, Kitti jókat ugra-bugrált, Szonja meg az ölemben töltötte az idő nagy részét, de tapsolt, a mutogatós dalokat a maga módján mutogatta.
Utána átmentünk TZS-ékhez, a két nagylány Flóra és Kitti szépen eljátszottak, mint már legutóbbi találkozásukkor. (Egy évvel ezelőtt kb. 5 percet bírtak ki veszekedés, sírás nélkül). Olyan jól elvoltak, hogy még wc-re is együtt mentek. Kitti ráült a klotyóra nagy dolgát végezni, Flóra meg a wc mellé ült egy sámlira és beszélgettek. Jó fejek voltak. Aztán meg bezárkóztak az egyik szobába, minket kitereltek a konyhába és ott játszottak. A Lacikát (Flóra öccsét) azért beengedték. Szonja meg a szomszéd szobában húzta a lóbőrt.
Szonja amikor ébren volt, leginkább a közelemben maradt, szegénykém nagyon félénk, félős lett mióta kórházban volt. Ha nem voltam a látókörében már sírásra görbült a szája és kiabált, hogy ana, ana, ana. Tzs-vel meg kihasználtuk eme ritka lehetőséget, hogy felnőtt társaságában tölthetünk egy majdnem teljes napot és be nem állt a szánk:-)
Tegnapra bejelentkeztem fodrászhoz, mert már nagyon rühelltem a hajam. Arra számítottam, hogy anyu itthon tud maradni. De sajna el kellett mennie dolgozni, így nem maradt más megoldás el kellett vinni magammal a két lányt is. Ráadásul egy hosszabb menetre kellett felkészülni, mivel melíroztatni is akartam. Kittitől nem tartottam, tudtam, hogy ő jól el lesz, inkább Szonja volt a "gyenge láncszem". Szerencsére Szonja alvásidejében kellett menni, így ahogy számítottam Szonja bealudt a kocsiban. Átemeltem a babakocsiba és egészen addig aludt, amíg felrakta a fodrász a melírt. Utána az ébredezés időszakában tudtam vele foglalkozni, fel is fedezte a fodrászüzletet, rengeteget lépcsőztek Kittivel fel a kozmetikába. Éppen a hajamat mosták, amikor az egyik vendég volt olyan bátor és mondott valamit Szonjának (barátkozni szeretett volna vele), amit nem kellett volna, mert az én félős, addig szép csendben játszó kislányom megijedt és el kezdett sírni. Felvettem az ölembe, ő meg onnan igyekezett alaposan megfigyelni a hajmosás és fejmasszírozás technikáját.
A hajvágás során néha oda kellett ültetni a mellettem lévő székre, de aztán Kittivel megint elindultak bevenni a lépcsőket, csak akkor meg a frász kerülgetett, mert a tükörből láttam, hogy a lépcső tetején áll és mintha le akarna indulni (lefelé még nem tud jönni "normálisan", az meg ritkán jut eszébe, hogy hátrafelé szépen le tud mászni). Egy párszor a fodrász mentette meg szerintem attól, hogy a mélybe vesse magát:-)
Kittikém nagyon jól el volt, barátkozott a vendégekkel, valaki még játszott is vele, futkározott, nagyon élt!
Összeségében nem volt gond velük, sokkal rosszabbra számítottam. A hajam is jó lett, jó rövidre nyirattam, most úgy nézek ki, mint egy korosodó Öcsi:-)
Fodrász után még beugrottunk a munkahelyemre is, megérkeztek az üdülési csekkjeim. Remélhetőleg majd nyaraláskor, vagy késő tavaszoláskor igénybe is vesszük.
Vettünk a napokban egy filmet, a Vándormadarakat. Kitti nagyon oda van érte, most a mese helyett ezt nézzük. Ez a második természet film, ami bejött neki, az első a Sivatagi show volt. Egyetlen egy baj van, hogy nagyon kevés a tájékoztató szöveg a Vándormadarakban, és Kitti mindig tőlem kérdezi, hogy milyen madarat látunk épp. Azt hiszem kell vennem egy madárhatározót!
Madarkról, repülésről jut eszembe. Már említettem, hogy Szonja egyik kedvenc elfoglaltsága mostanság, hogy felmászik Kitti etetőszékébe. (Olyan fából készült etetőszéke van, amit szét lehet szedni asztallá és székké.) Szét volt szedve az asztalka és szék, felmászott a székre Szonja, majd felállt és onnan szépen le akart lépni. Persze hogy esés lett a vége. Kitti ezt így mesélte el: "Szonja felmászott a székbe és repülni tanult, de elesett!"
