Minden nap fürödtünk valamennyit a nyaralásunk alatt. Tettük ezt helyben a panzióban (a benti uszodában és a kinti termálvízben), a Tisza tóban és a debreceni Aquaticumban. Kittinek a legjobban a panzió benti medencéje jött be, Szonjának a termálvízben való csúszdázás.
Kittit annak idején 3 hónapos korától kb. másfél éves koráig hordtuk babaúszásra. Utána az apjával volt rendszeres közös program a kerületi uszoda meglátogatása. Tavaly decemberben viszont félbeszakadt az "úsztatás", mert sokat volt beteg Kitti és utána valahogy elfelejtődött a dolog. Meg is érződött ez a féléves kihagyás, most valahogy bátortalanabb volt a vízben, mint korábban. De kb. két medencés pancsolás után újra belejött a dologba és most már karúszóval egyedül is végigkutyázta a medencét. Nagyon szeret még a vízbe ugrálni, de a víz alá kerülést még most sem díjazza. Ellentétben Szonjával, akit egyáltalán nem zavart, ha elesett a kismedencében, vagy a tóban és emiatt a víz alá került. Felállt, "megrázta magát" és ment tovább. (Pedig vele a babaúszás sajna kimaradt.)
A debreceni Aquaticum egy kellemes mediterrán hangulatú, fedett élményfürdő. Nem szabad összehasonlítani mondjuk a mogyoródi Aquaparkkal, (már csak azért sem, mert ugyibár az nyitott) aránylag kis területű, 6 nagyobb csúszdával (ebből kettő egyenes, de nem túl magasak, még én is lemertem jönni rajta), egy hullámmedencével, egy bébipancsolóval és egy gyerekmedencével. A bébipancsolóban is van egy minicsúszda, a gyerekmedencében, pedig öt csúszdát használhatnak a lurkók. Ami nem nagyon tetszett, hogy ez utóbbi medencébe a szülők nem mehetnek be. Igaz van két felvigyázó (kb. 18 éves tinik), akiknek az a feladatuk, hogy örködjenek a pancsoló, csúszdázó gyerekekre. Szonja is kipróbált stikában két csúszdát itt, bár 3 éven alatti gyerkőcök ide nem mehetnek be. Emiatt a családunknak tulajdonképpen ketté kellett (volna) válni, de mi nem tettük inkább kipróbáltuk a családi csúszdát is.
Nagyon tetszett a lányoknak a hullámmedence sekély vízében használható gyerekladik (vízicsopper), aminek a lapátjait kézzel lehetett tekerni. Nem volt sok belőle, talán három, így nagyon szemfülesnek kellett lenni, hogy az éppen felszabadulót megszerezze az ember.
Sajnos a debreceni kiruccanásunkról készült fotók elvesztek:( Pedig az élményfürdőben, állatparkban, vidámparkban tett látogatásunk során szorgalmasan kattogtattunk (kb. 160 kép készült). Történt aztán, hogy megtelet a gépünk memóriakártyája. Fel akartuk írni a panzióban lemezre, de sajna nem volt CD író. Így K. elment a faluházba, ahol azonban csak a pultos lánynak volt CD írója, így ő írta fel a képeket lemezre. Itthon szembesültünk a ténnyel, hogy vagy 140 kép elveszett, a debreceni napunkról mindössze tizenvalamennyit sikerült neki felmásolni. El nem tudom képzelni ezt hogy csinálta. Tutira megvoltak előtte (tehát nem a csajok törölték le "véletlenül"), mivel K. megpróbálta felrakni egy fttp-s hálózatra, de a panzióban olyan lassú volt a net, hogy feladta a mintegy 360 fotó feltöltését. Így jártunk....
Maradt egy-két fotó mutatóba:
Csúszás előtt
és közben
Még egy popsi
Az élményfürdő weboldalán itt található pár fotó.
Pár kedvenc kép még, ami a fürdéshez kapcsolódik:
A teknősbéka csúszda tetején
Erről a képről jut eszembe, hogy amikor Szonja a csúszda tetején ülve néha elmerengett, vagy azon morfondírozott, hogy lecsússzon-e, vagy sem az apukája mindig tapsolt neki párat, hogy "na, gyere". Ezt Szonja is átvette és utána minden alkalommal mielőtt lecsúszott tapsolt kettőt, hogy vigyázz, indulok!
Szonja bébi ugrásra készen
Kitti élvezi a vizet