amit az óvodában készített Kitti.
A jele, azaz a pöttyös labda, melyen a pöttyöket lencsék alkotják.
Nem is tudom hol fogjuk tárolni azt a sok remekművet, amelyek az elkövetkezendő években fognak készülni. Biztos nem lesz rá lehetőségünk, hogy az összeset megőrizzük, de csak ha a legjobbakat szeretném nekik majd eltenni, hogy felnőttkorukban megcsodálhassák, már az tetemes mennyiségű lesz.
A mi szüleink is eltettek pár óvodában és iskolában készült remekművet, amit mi készítettünk K-val. Ezek közül néhány a gyerekszobát dísziti (még). Olyan jó néha elővenni és megnézegetni, hogy mire voltunk 3-4-5-6 stb. évesen képesek.
Az oviba menés még mindig nyögvenyelősen megy Kittinek. A csúcs nap hiszti terén a tegnapi volt. Onnantól kezdve, hogy lefolyt a következő párbeszéd: "Kitti gyere öltözzünk fel!" "Miért hova megyünk, anya?" "Az oviba.", iszonyatos hiszti vette kezdetét egészen odáig, hogy átadtam az óvónőnek és még utána 5 percig. Délután amikor kérdezem, hogy milyen volt az oviban, mindig azt a választ kapom, hogy jó. Még szerencse, hogy napközben azért jól érzi magát, csak az anya, apa és kistesó hiányzik neki egy kicsit (?). Továbbra sem mesél semmit, fogalmam sincs, hogy mit csinál és ez szörnyen rossz érzés. Hétfőn volt szülői, ott kicsit kikérdeztem az óvónőt, aki szerint Kitti jól érzi magát, aktívan részt vesz a játékokban, vannak játszópajtásai is. Nem tudtam meg tőle sem sokkal többet, mert legszívesebben minden apró momentumról kikérdezgetném őket.
Elmeséltek egy aranyos momentumot az ovis életből a szülőin, azzal kapcsolatban, hogy a gyerekek egymásra milyen jó hatással vannak, pl. evés terén is. Szőlőevés volt, s Kitti kijelentette, hogy ő csak a pici szőlőszemeket hajlandó megenni (persze mert abban nincs annyi mag). Erre az egész csoport Kittinek kezdte el keresgetni a pici szőlőszemeket, egy idő után (talán cikinek érezte???) kijelentette, hogy most már nem kell több pici szőlő, mert megeszi a nagyokat is.
Más. Szonja egyre jobb úton halad a szobatisztaság felé. Tegnap miután Kittit otthagytuk bömbölve az oviban elmentünk a közeli parkba motorozni, sétálni, terméseket tanulmányozni, diót kóstolni, mogyorót törni, játszóterezni, homokozni stb. Egy bokor láttán azonnal pisilhetnéke támadt. Levettem a pellust róla, "ülőhelyzetbe" emeltem, de nem jött a pisi. Pellus vissza, mentünk tovább. Egy újabb bokor láttán pár perc múlva megint jelezte, hogy pisi. Pellus le, ülőhelyzetbe emelés, semmi. Majd közölte velem, hogy "ededö". Jó, hát akkor csináld kislányom egyedül. Leguggolt, széttette a kis lábait és tádám, pisilt! Esténként a kádbalépés előtt mindig beviszem a bilit a fürdőszobába, hogy Kitti pisiljen. Szonja sem akar kimaradni, ő is ráül, és most már bele is csurgat!
