Hétvégére eredetileg egy kis kiruccanást terveztünk a Balcsira korcsolyázni, és/vagy szánkózni valahol a hegyekben. Szonja azonban picit rámijesztett, mert pénteken kétszer is fájlalta a fülét este pedig hőemelkedése lett. A homeopátiás könyvet áttanulmányozva beadtam neki egy szert, ami ha jól értettem különböző gyulladásos betegségek lassú kezdetekor hatásos lehet. Hiszem, hogy ennek köszönhetően is másnapra már kutyabaja nem volt, illetve a szeme kicsit piros és csipás volt, szerintem egy kezdődő kötőhártyagyulladása is volt. Ezt kamillával kezeltem többször is egy nap. Így azonban nem akartunk nekivágni a kalandnak és itthon maradtunk. Délelőtt bent játszottak, meg egy kicsit kimentek az udvarra apukájukkal, alvás utánra pedig egy nagy családi játszódélutánt terveztünk.
Fodrászkodással kezdtünk. Apa volt a vendég, mi pedig a lányokkal gyönyörű frizurát kreáltunk nekik. Szonja félig nyitott szájjal sütögette, szárította apukája haját (természetesen játék eszközökkel). Mi pedig Kittivel csatokkal, gumikkal tettük trendivé családunk egyszem férfitagjának a frizuráját. A vendég megvolt elégedve a végeredménnyel.
Vágást is kért a kedves vendég?
Csatokból nincs hiány
S a végeredmény
Ezután a csajok gyurmázni szerettek volna. Ennek nagyon örültem, mert nem nagyon szoktak maguktól ilyenre vetemedni. Szonja kapott karácsonyra egy új gyurmakészletet, ezt avattuk fel a lányokkal. Nagyon sokáig eljátszottak/tunk vele, majd Szonja kérésére festéssel folytattuk a délutánt. A mesesámlihoz K. rengeteg kisvakondos kifestőt kinyomtatott nekem, s most ezeket vettem elő. Nagy élvezettel festegettek, szerintem több, mint egy órán keresztül. Mire befejezték már vacsoraidő volt.
Vasárnap a MÜPÁ-ba mentünk, ahol minden héten ezen a napon családi programok várják az idelátogatókat (Cifra Palota a program neve, amolyan interaktív játszódélelőtt mese- és zeneelőadásokkal tarkítva). Éppen beestünk a 10 óra után nem sokkal kezdődött bábelőadásra (Aranyszőrű bárány). Kitti külön örült ennek a meséknek, mivel nagy Magyar Népmese rajongó, és ezt a mesét már ismerte. Az alig félórás meseelőadás után körbejártuk a kézműves foglalkozási lehetőségeket és bekapcsolódtunk egy zenei feladatokkal tarkított "vetélkedőbe". Ennek során egy dalnak a kottarészletét kellett lemásolni az asztalra felragasztott, kottát utánzó csíkokra, ahol a hangjegyeket diók helyettesítették. El kellett játszani vízzel teli üvegeken egy fakanállal az általunk kiválasztott dalocskát, szolmizáltunk stb. Igaz ezek a feladatok inkább már iskolás korú gyerekeknek szóltak, de szülői segítséggel megoldották a lányok, s mindketten élvezték, főleg amikor a "víziorgonán" játszottunk. Ezután készítettek maguknak varázspálcát fakanálból és papírból kivágott csillagokból és Kittivel kákából egy paripát is készítettünk. Én végigpróbáltam volna az összes kézműves lehetőséget, de sajnos a lányok türelme már fogytán volt.
A délutáni alvást mindkettő bojkottálta, így a szokásosnál hamarabb ágyba tudtuk este dugni őket.
Kittinek erre a napra is jutott egy aranyköpése. K. éppen zuhanyozott, amikor valamiért berohantak mindketten (a lányok) a fürdőszobába. Kitti elkezdte a szokásos kérdéseket (egy jó ideje állandó téma, hogy kinek van kukija illetve nunija). Miután meglátta apukáját meztelenül így szólt: "Apa, neked kukid van?" "Igen." "Olyan mint egy zsák. És vannak benne mogyorók!" Állapította meg majdnem négyévesünk. Nem tudom ez annak hatása is volt-e, hogy előtte nem sokkal a Hull a pelyhest énekeltük.....
