Kitti az elmúlt pár napban hisztis lett! Nem mondom, hogy nem szokott néha hisztizni, főleg ha fáradt, de amit az elmúlt napokban művelt az nagyon szokatlan volt tőle. Már egy jó ideje kinőtt a dackorszakból, ami Szonjához viszonyítva nagyon "lájtos" volt nála. Nem is értettem, hogy mi van vele, felmerült már az is bennem, hogy valami betegség előjele ez. Egyik este - mondjuk akkor nagyon fáradt is volt, mert napközben kimaradt a délutáni szunyókálás - fetrengett az ágyban, majd dobálta magát és így hisztizett valami apróságon. Másnap anyunak adta elő magánszámát, mert a nagyi azt merészelte, hogy a Szonjával is játszott nem csak Kittivel, és ezért nagyobbik lánykám a fejét verte a szekrényajtóba!!!
(Az esti hisztiről jut eszembe. Néha úgy rácsodálkozom, hogy mennyire megérti, hogy mit miért teszünk mi felnőttek. Amikor el kezdte dobálni magát az ágyban, felkaptam az ölembe, szorosan magamhoz öleltem és megpuszilgattam. Pár másodperc múlva kibontakozott az ölelésemből és így szólt: "Jól van már anya, megnyugodtam!" És szépen lefeküdt és pár perc múlva el is aludt. Amikor Szonja hisztizik - nála általában nem jön be a szeretgetős dolog, a hiszti közepén - figyelemeltereléssel szoktam próbálkozni. Ilyenkor mindig valami hihetetlen dologgal szoktam előrukkolni, pl. nézd ott egy rózsaszín elefánt. Egyik este már lefeküdtek, illetve már feküdniük kellett volna, amikor Szonja kifejezte ezzel kapcsolatos ellenvetését és hisztibe fogott. Én meg hirtelen azt mondtam. Húúúú micsoda pókháló van a sarokban és ott van benne a pók is. Utólag rájöttem, hogy ez nem volt éppen a legmegfelelőbb mondat, igaz a célomat elértem, mert Szonja azonnal abbahagyta az ordibálást és egyből kérdezgette, hogy hol? hol? Kitti meg kicsit rémülten kérdezte, ugye anya, csak azért mondtad, hogy ott van egy pók, hogy a Szonja hagyja abba a hisztit?)
Gondolkodtam, hogy mi lehet ennek az oka (mármint Kitti hisztijének). Arra jutottam, hogy valószínűleg ez annak a következménye, hogy a múlt héten napközben kettesben voltunk, s én igyekeztem is ezt az időt kihasználni és minden lehetséges időt vele tölteni. Csak vele foglalkoztam, nem volt jelen a kistesó, anya csak az övé volt a nap nagyobbik részében. Aztán jött a hétvége és már nem csak Kitti volt, hanem Szonja is, aki mindig tesz arról, hogy a figyelem ráirányuljon.
Hétfőn be kellett mennem korán reggel a munkahelyemre és anyukám vitte őt az óvodába. Elmondása szerint Kitti olyan patáliát csapott, mert nem akart menni oviba. Ma reggel is nyomatékosan kifejezte (naná, hogy hisztivel), hogy nem szeretne oviba menni, inkább velem szeretne itthon maradni. Amikor azzal érvelek, hogy azért is jó menni oviba, mert ott játszhat a gyerekekkel, mostanában az a válasza, hogy de ők nem játszanak vele. Gyanítom, hogy ez nem teljesen így van, inkább azt tudom elképzelni, hogy akivel éppen ő szeretne játszani, az nem játszik az adott pillanatban vele. Ma volt alkalmam Kitti egyik óvónőjével többek között erről is beszélgetni. Szerinte Kitti általában a "nagyokkal" (vegyes csoportba jár) szeretne játszani, s azok valóban nem mindig veszik be a játékba a "kicsiket". Ők (az óvónők) próbálják a nagyokat rávenni, rávezetni, hogy valahogy vegyék be a kisebbeket is, de ez nem mindig sikerül. Remélem, hogy Kitti azért nem érzi úgy, hogy kiközösítik, bár biztos rossz lehet, hogy akivel szeretne játszani elutasítja őt.
Bízom benne, hogy Kittinek ez az újabb hisztis korszaka hamar lecseng...sokkal aranyosabb enélkül!:-)
