Szombaton anyuval kimentünk a kismamabörzére a lányok kinőtt ruháit eladni. Mindeközben apuka maradt egyedül otthon a két kis szépséggel. Illetve esze ágában sem volt otthon maradni, inkább kimentek a Kopaszi gátra, tavaly nyár óta egyik kedvenc helyünkre. Vitt nekik bringákat, a lányok tekertek, futkároztak, játszótereztek és persze nem maradhatott ki a kavics dobálás a Dunába. Annyira kifáradtak a lányok, hogy Kitti enni sem kért, csak az ágyat kívánta. Apa is kifáradt, de nagyon klasszul helyt állt (nem először!).
Vasárnap K. dolgozott, így nélküle kellett valamilyen programot kitalálni. Először a szentendrei skanzent terveztem be, de nem akartam idemenni K. nélkül, ő is rég járt ott és ő is kíváncsi volt az ott végbement változásokra (vasútállomás, vonatozás stb.).
Végül a Gellért hegyet választottam, már jártunk abban a „csúszdaparkban” tavaly, amit most megint meglátogattunk. Kivételesen nem autóval, hanem metróval és villamossal mentünk. Majd felmásztunk a játszótérig vezető kaptatón. Szonjának esze ágában sem volt a saját lábán megtenni ezt a fárasztó részt, így őt az ölemben cipeltem fel. (Valahogy javítani kéne a fizikai kondíciómon.) Kittin kb. fél óra múlva már a fáradtság jelei mutatkoztak (ilyenkor nyomorgatja a fülét, tekergeti a haját), de azért még maradtunk.
Szonja nagyon vagány volt, az összes csúszdát kipróbálta, a szeme sem rebbent. Egyetlen egy csúszda tetején látszott rajta, hogy egy kicsit elbizonytalanodik, de pillanatok alatt legyőzte félelmét és anyukája karjai közé csúszott. Klassz hely, de egy kicsit (?) el van hanyagolva. Hiányzik pár léc a padokról, nem működött a kút, elég sok szemét volt és tömény pisi szag terjengett a naposabb területeken. Miért nem lehet egy ilyen helyen mobil wc-t odatenni? Nem tudom hány olyan játszótér van, ahol gondoltak erre!!!
