Kitti és Szonja blogja

Ezt a naplót elsősorban két kislányomnak készítem, hogy legyen ilyesfajta emlék is a gyermekkorukról. Jegyzetek a lányok mindennapjairól, ünnepeiről, fejlődésükről, örömről, bánatról.

Kitti Laura

Szonja Kinga

Gyerekekkel kreatívan

Friss topikok

  • panograph: Most találtam rá a blogodra, Szonja, és szeretnék javasolni egy igen különleges kincskereső játéko... (2020.09.25. 23:31) Kincskeresős szülinap
  • molnar.orsolya: Ajánlok Nektek egy remek szülinapi játékot! Ez a LogiKoffer, ami egy izgalmas logikai kincskereső ... (2017.02.21. 22:31) Szülinapi zsúr
  • Komáromi Renáta: Van egy remek szülinapi program, amit jó szívvel ajánlok Nektek gyerekzsúrra. Ez a LogiKoffer, ami... (2017.02.17. 21:47) Kalóz party játékok
  • Komáromi Renáta: Én is ajánlom Nektek a LogiKoffer szülinapi játékot! Nálunk hatalmas siker volt! www.logikoffer.... (2017.02.13. 21:44) Kalóz party
  • Komáromi Renáta: Ajánlom Nektek a LogiKoffer szülinapi játékot! Nálunk hatalmas siker volt! www.logikoffer.hu Ez eg... (2017.02.13. 21:02) Születésnap játszóházban

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

"Kutyát kérek

2009.07.11. 06:06 Beso

 ..kiskutyát, okosat és nem butát

lehet kis, vagy nagyfülű,

hosszúkás vagy gömbölyű.

lehet rajta bármi jel,

lehet tacskó, spániel"

Ez a gyerekdalocska cseng a fülembe. Nem véletlenül. Történ ugyanis, hogy a napokban meglátogattuk egy barátnőméket, akiknek van egy kutyája, és egy cicája (na meg egy édes 9 hónapos Borka lánya). Már voltunk máskor is a csajokkal nálunk (elég régen, még tavaly december környékén). A lányok akkor sikító frászt kaptak a kíváncsi Szotyitól (ez a becsületes neve a kutyának) és a nap nagyobb részét lustálkodással töltő Tigristől (ő meg a cica). Amikor Szotyi jött feléjük már bújtak másztak az ölembe, fejemre, próbáltak visszabújni a biztonságos anyahmébe (vagy legalábbis én így éreztem). Akkori látogatásunk végére Kitti teljesen megbarátkozott Szotyival, simogatta, kutyacsemegével etette, ültette, fektette, felállította, mondhatni, hogy jó barátságban váltak el egymástól.

Amikor mondtam nekik, hogy megyünk eme barátnőmékhez, Kitti nagyon fellelkesült és alig várta, hogy újból találkozzon a kis Borkával és Szotyival. Arra a kérdésemre, hogy hányadán áll majd a kutyával természetesen azt felelte, hogy nem fél tőle (nem fog félni tőle). Amint begurultunk a kapu elé, és az autónk motorjának a berregése is megállt, már lehetett hallani Szotyi ugatását. Ettől egyből inába szállt a bátorsága mindkét csajszinak. Kitti közölte: "Anya! Lehet, hogy először kicsit félek majd a Szotyitól, de majd nagyon gyorsan megbarátkozom vele. Ha nem így lesz megütöm saját magam!" (Hogy ez utolsó mondatot miért mondta fogalmam sincs, nem nagyon szoktuk veréssel fenyegetni!)

Beléptünk a kapun, Szotyi pedig alig várta, hogy felugráljon ismerkedés gyanánt ránk. A lányok sikítoztak, Szonja majd kiugrott az ölemből, szerintem a fejem tetejére akart mászni. Leültünk a kertben a pokrócra, Szotyi meg a lányok körül lődörgött, szimatolt, adrenalin szintjük fenntartása érdekében. Kitti aránylag hamar megbarátkozott a kutyával (így elmaradt szerencsére az "önverés"), Szonjáról nem mondható ez el. Annyit sikerült elérnie, hogy amikor belefeledkezett a játékba, akkor nem tulajdonított jelentőséget, hogy a kutyus ott van 1-2 méteres körzetben. De amint a kutya megmozdult, elindult irányába, és kizökkentette a játékból máris mászott a fejemre. 

A vicces az volt, amikor már így "összebarátkoztak" Szotyival, megjelent a szobában Tigris. Azt az ijedtséget, sikítást amit a két lány levágott! Én csak röhögni tudtam, hogy a középtermetű kutyussal már megbékéltek, erre bejön egy cicus, még csak nem is foglalkozott velük, ők meg frászt kaptak.

Summa summárum, másnap éppen dolgoztam, amikor csöng a telefonom. Kitti lánykám sírós hangon mondja, hogy "anya, én nagyon szeretnék egy kiskutyát!" Ezek után kb. a következő párbeszéd zajlott le közöttünk:

- Kittikém, nem lakásba való a kutya, ott ő csak szenvedne.

- Akkor vegyünk egy másik kertet!

- Arra most nincs pénzünk, hogy egy kertes házat vegyünk. 

- De én úgy szeretnék egy kutyust! (Brühühü)

- És mit csinálna a kutyus egész nap itthon, amikor ti oviban, bölcsiben vagytok, anya meg apa dolgozik. Biztos nagyon unatkozna!

- Megkérnénk egy bácsit, hogy vigyázzon rá addig!

- A kutyát naponta többször is le kell vinni ám sétáltatni, korán reggel, késő este, esőben, hóban, napsütésben.

- Anya én megoldom! Anya én mindent megoldok!!!! 

Ezután a párbeszéd után, meg is értem azokat a szülőket, akik esetleg korábbi elképzelésükkel ellentétben megtörnek és mégis vesznek egy kutyát/cicát akármit a gyereküknek. Ahogy könyörögve kérlelt, sírt! Szívet szaggató volt.

Tudtam én, hogy ez Szotyi miatt volt. Azt is tudtam, hogy hamar elmúlik majd ez a nagy szomorúság. Így is lett. Másnap már eszébe sem jutott. Sőt amikor rákérdeztem, hogy tényleg szeretne-e egy kiskutyát, a válasza egyértelmű nem volt. Megnyugodtam, egyelőre nem kell még egy "gyerek" a lakásba!

 "Kutyát kérek kiskutyát,

okosat és nem butát,

aki hozzám hű marad,

nekem mindig szót fogad.

Hozzad, vigyed, fekszik, ül

Sose lennék egyedül."

Szólj hozzá!

Címkék: kutya gyerekdalok

A bejegyzés trackback címe:

https://kitti-szonja.blog.hu/api/trackback/id/tr281239850

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása