Lányaim résztvettek életük első esküvőjén. Szertartás nem volt, mivel az ifjú pár azt már egy héttel korábban lakóhelyükön a napfényes Itáliában már megtartotta. Azonban azért, hogy a távolabbi magyar rokonok, barátok se maradjanak ki az ünneplésből, meghívást kaptunk egy esküvői vacsorára.
Számomra levont tanulságok:
- Hiába fektetjük le délutáni szunyókálásra csemetéinket a megszokottnál később, ők úgy sem alszanak tovább, mint általában. Folyománya: este, amikor mi még bőven folytatnánk a bulizást, ők már kidőlnek bármennyire is jól érzik magukat.
- Mielőtt esküvőre, esküvői vacsorára megyünk tájékozódjunk, hogy az étterem környékén nem folyik-e valamilyen rendezvény, ami tömegközlekedéssel és gépjárművel is lehetetlenné teszi a cél megközelítését illetve a parkolást. (A helyszín közelében éppen a Nemzeti Vágta eseményei zajlottak. Amiről mi teljesen megfeledkeztünk.)
- Aggódtam azon, hogy vajon mit fognak a csajok csinálni, mivel nem egy táncos lábúak. Kiderült, hogy felesleges volt az aggodalmam, mégpedig azért, mert voltak kb. velük egykorú gyerkőcök, akikkel hamar egymásra találtak. Onnantól kezdve nem volt megállás, futkároztak, fogócskáztak, bújócskáztak: magyarul a gyerekeknek, köztünk a mieinknek is teljesen mindegy mi a körítés, ők megtalálják a játékra a módot.
- Tévedtem. A gyerekeim főleg Szonja, aki otthon aztán tényleg nem szokott táncolni, mert még előttem is szégyelli sokszor magát, táncos lábú. Ha leültem, már jött és hívott, hogy gyere táncolni!
- Szonja borzasztó szégyenlős. Egészen addig, amíg fel nem méri a terepet és az embereket. Onnantól kezdve, viszont nagyon közvetlen és bárkivel „kikezd”.
- A fáradtságnak a jelei nem mutatkoznak meg előre gyermekeimen. Egyik pillanatról a másikra dőlnek ki. Résen kell lenni, hogy a nagy nyafit megússzuk.
- Hasonló rendezvény, esemény esetén az autóban mindig legyen pizsama, vagy kényelmes ruházat a gyerekeknek, amiben az este, éjszaka hátralevő részét eltölthetik. Így amikor hazaérünk, nem fognak felébredni az átöltöztetésre. (Ezt sejtettem, így be volt készítve a váltó ruha, amibe a kocsiban öltöztettük őket át.)
Összességében jól éreztük magunkat mindannyian. Kicsit még maradhattunk volna, nekem még sok boogie benne volt a lábamban:-)
