Már nagyon várták ezt a napot, mert annyi minden várt ránk, rájuk. Először is a délelőttöt kis barátaikkal töltöttük, mivel nagyon jó volt az idő nem a lakást, hanem a játszóteret választottuk az együtt játszás színteréül. Ebéd után kibonthatták az adventi naptárjuk első házának ajtaját, ami már nagyon csábító volt nekik, hiszen már péntek óta ott figyelt a könyvespolcukon. Ebben az évben a két évvel ezelőtt készített adventi naptárat töltöttem meg finomságokkal. Szegény városkák kicsit megsínylették a tárolást, legalább másfél-két órát töltöttem azzal, hogy helyrepofozzam és megtöltsem a 2x24 házat finomságokkal. A tetőket is át kellett szabnom, rájöttem, hogy azért is nagyon labilisak, mert nagyon közel ragasztottam egymáshoz a házakat és a tetők nem férnek el egymás mellett. Most már sokkal jobb lett és hogy ne potyogjanak le állandóan a házak "sapkái", gyurma ragasztóval odaragasztottam egy-egy ponton. Így azért könnyen kinyitható és nem is esik le könnyen. Idén szinte csak édesség került bele, mert a korábbi években szinte ezeknek örültek a legjobban. Erre most milyen kérdéseket kapok: ugye anya nem csak édesség van benne? Hát de. Na majd "útközben" akkor változtatok még.
Miután megkaparintották az első házikóban talált csoki figurát, már készülhettek is Szonja legjobb barátnőjének a születésnapi zsúrjára. Ezt az eseményt várták a legjobban. Nagyon jól érezték magukat, sok-sok klassz játékot játszottak és volt kincskeresés is, amit egyenesen imádnak. Miután hazajöttek a vacsoránál meggyújtottuk az adventi koszorúnk - amit Szonjával terveztünk meg és készítettük el -.első gyertyáját is, ezzel mi is megkezdtük a ráhangolódást az év legvártabb ünnepére, karácsonyra.
