Kitti és Szonja blogja

Ezt a naplót elsősorban két kislányomnak készítem, hogy legyen ilyesfajta emlék is a gyermekkorukról. Jegyzetek a lányok mindennapjairól, ünnepeiről, fejlődésükről, örömről, bánatról.

Kitti Laura

Szonja Kinga

Gyerekekkel kreatívan

Friss topikok

Naptár

július 2014
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  <
1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31

10 zsúron túl

2014.01.15. 09:36 Beso

Összeszámoltam a minap, hogy mióta megvannak a lányok már több, mint 10 zsúrt szerveztem születésnapjuk alkalmából. Az első igazi bulit mindkettőnek a 3-ik születésnapjára szerveztem. Szonjának épp a hétvégén tartottuk 7-ik születésnapjának megünneplését kis barátaival. Nagyon hajlottam arra, hogy ez a zsúr valami külső helyszínen legyen megtartva, pl. játszóházban (annak ellenére, hogy nem vagyok oda a játszóházi partikért). Először lánykám is nagyon lelkes volt, de kis barátnőjének decemberi bulija után azzal jött haza, hogy ne menjünk játszóházba, hanem itthon tartsuk ismét az ünneplést. Kértem, hogy kezdje összeírni, hogy kiket szeretne meghívni. Kicsit ledöbbentem, mert első elképzelése szerint legjobb barátnőjén kívül két volt kiscsoportos (!) ovis társa és két nagylány (az egyik hetedikes, a másik is már felsős) a fitneszről szerepelt csak a listán. Elég sokáig ragaszkodott ezen elképzeléséhez, hiába magyaráztuk neki, hogy a két nagylány nem biztos, hogy eljön és akkor maximum négyen tudnak csak játszani. Pár hét múlva átesett a ló másik oldalára és egy tucatnyi gyerek nevét rakta le elénk, hogy ezeknek készítsünk meghívót, de legalább ők az ő korosztályából (iskolai osztálytársak, volt ovis társak és lakóparki gyerekek) kerültek ki. Így végül rábólintottunk (bár korábban volt egy olyan megállapodás féle, hogy mindenki annyi gyereket hívhat a zsúrjára, ahányadik születésnapját épp ünnepeljük).

Kicsit be is voltam tojva, hogy fogunk K.-val összesen (a mieinkkel együtt) tizennégy gyerkőcöt lefoglalni, terelgetni. Ráadásul az osztálytársait még nem is nagyon ismerjük. Szerencsére a meghívott vendégek többsége kislány volt, akikkel - általában - kevesebb gond van. 

A parti előtt rengeteget böngésztem az internetet új játékok, vagy inkább eddig még nem játszott játékok után kutatva (hisz a meghívottak között voltak páran, akik Szonja minden szülinapi buliján jelen voltak). Voltak olyan játékok is, amit már ismertünk korábbi partikról és a gyerekek nagyon szeretik, ezért kerültek be a zsúr "programjába". 

Mivel a blogomra egyik leggyakrabban úgy találnak ide az olvasók, hogy zsúr játékokat keresnek, megosztom, hogy milyen játékokkal készültem erre a partira. (Itt és itt és itt is találhatóak egyéb játék ötletek.)

Fejrecsapós

Ezzel a játékkal kezdtünk, hogy a buli résztvevői megismerjék egymás nevét. (Mint fentebb írtam részben volt ovis társak, részben sulis osztálytársak voltak a résztvevők). Körbe ültettem a földre a gyerekeket, egy kivételével, aki középre állt, kezében egy összetekert újságpapírral. Először is - miután ismertettem a játékszabályt - mindenki elmondta a keresztnevét. Hogy jobban rögződjön - na meg, mivel a szégyenlősebbek olyan halkan mondták, hogy alig lehetett érteni - mindenkiét elismételtem. A feladat az, hogy az egyik játékos mondja egy társa nevét. A középen állónak rá kell ütnie annak a fejére - persze nem túl nagyot -, akinek a neve elhangzik, mielőtt a megnevezett egy újabb nevet mondana. Ha ez sikerül, akkor az, akinek nem sikerült újabb nevet mondania helyet cserél a középen állóval és ő lesz a fejrecsapó. Amennyiben a megnevezett gyerkőc egy másik gyerek nevét kimondja, mielőtt a középen álló a fejérecsapna, akkor megy tovább a játék. 

Ha olyan gyerekek játsszák ezt a játékot, akik ismerik egymás nevét, akkor mindenki választ magának egy pl. állatnevet, vagy virágnevet, vagy mesehős és ezekkel a nevekkel játszana

Gyűrűadogatás

Egyenlő számú csapatokat alkotva (lehetőleg, de ha ez nem lehetséges, akkor egy ember kétszer is szerepelhet) mindenki kap egy szívószálat (vagy esetleg hurkapálcát), Az első gyerek szívószálára ráteszünk egy gyűrűt (vagy valamilyen karikát). A cél az, hogy a gyűrű minél gyorsabban eljusson a csapat első játékosától az utolsóig úgy, hogy a gyűrűt a szívószállal adogatják át egymásnak, anélkül, hogy kézzel hozzáérnének! (Én kicsit rövidebbre vágtam a szívószálat.

Simon azt mondta

Ez egyéni (azaz nem csapat játék). Utasításokat kell adni (állj fel, ülj le, vakard meg a füled, ugrálj stb.). Ha az utasítás előtt elhangzik a „Simon azt mondta”, akkor az utasítást végre kell hajtani, ha nem, akkor nem kell csinálni semmit. Aki elrontja, kiesik.

Szoborjáték

Ezt a játékot biztos mindenki ismeri, nagy klasszikus. A gyerekek nagyon imádják. A játékvezető háttal áll a gyerekeknek, akik futkároznak, vagy táncolnak. Amikor a játékvezető száját elhagyja az a mondat, hogy "Szobrocskáim, szobrocskáim válljatok szoborrá" mindenki megáll és abban a pózban marad mozdulatlanul, amiben éppen volt, a játékvezető pedig megfordul és ellenőrzi, hogy mindenki valóban mozdulatlan-e. Aki megmozdul, az kiesik. (Nem tudom hány kört játszottunk, de senki nem esett ki, a gyerkőcök nagyon profik voltak.)

Zoknihúzó verseny

Két csapat játszik. Kiválasztanak a csapatot egy-egy játékost, akinek a lábára egy perc (de lehet rövidebb idő is) alatt minél több zoknit kell felhúzni a lábára (lábaira). (Nekem van egy olyan rossz szokásom, hogy nem dobom ki a kilyukadt zoknikat, így össze tudtam szedni vagy 30-35 db zoknit.) Az a csapat győz, aki több zoknit tudott a társa lábára felhúzni. 

Hottentották királya

Először is megállapodunk, hogy melyik betűt nem szereti a hottentották királya. Például nem szereti a k betűt. Most a játékvezető azt mondja: A hottentották királya éhes, mit adsz neki ebédre? Bármit lehet mondani, de sak olyat amiben nincs "k" betű. Tehát a tészta, húsleves, torta jó válasz, de pl. a kakaós csiga nem. Aki rosszul válaszol, vagy elhúzza a választ zálogot ad, vagy kiesik. Ha mindenki válaszolt, újabb betűt választunk és akár újabb kérdést is feltehetünk (pl. hova utazik a Hottentották királya, mivel közlekedik, melyik mese a kedvence stb.) 

Több mozgásos játék után érdemes berakni, hogy egy kicsit pihenjen a társaság.

Cowboy

A játékosok körben állnak, a játékvezető a kör közepén. A játékvezető hirtelen "rálő" valakire. Az illető leguggol, és a két szomszédja egymásra lő. A két szomszéd közül aki később lőtt, az kiesik. Akire a játékvezető rálőtt az ezután újra feláll. A kiesett játékos nem áll ki a körből, hanem leguggol (és úgy is marad a játék végéig). Ha már csak két játékos van életben, akkor a párbaj következik. Egymásnak háttal, pár méterre (állnak egymástól, és a játékvezető tapsára egymásra lőnek. A gyorsabb lövő lesz a bajnok. 

Lufi pukkasztás

Nálunk ebben a játékban kb. csak a fele társaság vett részt - azok viszont nagyon jól szórakoztak-, a másik fele - akik félnek a lufi pukkanástól - a gyerekszobába vonultak. Párba rendeződnek a gyerekek, minden párnál az egyik gyerkőcnek a lábára kötünk egy lufit (rövid madzaggal). Zenére táncolnak (de inkább futkározás lesz), a feladat az, hogy az "ellenfél" párosainak a lufiját kilyukasszák oly módon, hogy megpróbálnak rátaposni.

Fakanalas tánc

A gyerekek párba rendeződnek, egy valakinek nincs párja (ha páros a résztvevő gyerekek száma, ne restelljünk mi is beállni). A páratlan gyerkőcnek a kezébe adunk egy fakanalat és elindítjuk a zenét. Mindenki táncol a párjával, majd a játékvezető leállítja a zenét. Ekkor mindenki párt cserél és az eddig páratlan is igyekszik magának párt találni. (A párcsere kötelező!) Akinek nem jutott pár, megkapja a fakanalat. 

A fentieken kívül még volt egy klasszikus bekötött szemmel etessük a másikat tejszínhabbal játék és természetesen ki nem maradhatott volna a kincskeresés sem. Mivel már iskolások és valamennyire tudnak olvasni, már nem csak rajzokkal jelöltem egy-egy állomást, hanem titkosírással, tükörírással, találós kérdésekkel. 

Idén Szonja hörcsög tortát kért - a meghívóján is egy hörcsög volt -, ami először igen sok fejtörést okozott, de aztán rátaláltam erre a fotóra és ez alapján készítettem el. Az ünnepeltnek nagyon tetszett.

Pár fotó a buliról

 

2 komment

Címkék: születésnap születésnapi zsúr játékok

Karácsonyi ajtókoszorú

2013.12.09. 09:02 Beso

P1190867.JPG

Ezt az ajtókoszorút még tavaly készítettem. Szeretem a természetes anyagból készített karácsonyi dekorációkat. Egyszerűek, nem hivalkodóak, de jó rájuk nézni. Az idei adventi koszorúnk is ilyen stílusú.

A hozzávalókat - a narancs és almakarikákon kívül - tavaly a virágpiacon szereztem be. Jóval olcsóbban vásárolhatunk itt mindenféle díszeket, dekorációkat, mint a hobbi boltokban. Igaz, hogy 1-1 csomagban mindenből jó sok van, de ezek elállnak, nem mennek tönkre. 

A narancsot és almát nagyon vékonyra szeletelem és - aszaló gép híján - a radiátorra szoktam egy alufóliára elhelyezni. Legalább naponta, de van hogy naponta többször is forgatom, hogy mindkét oldaluk jól kiszáradjon. Nekem bevált ez a szárítási mód. Szalma alapot választottam, amit zsákszalaggal tekertem körbe. A terméseket, szárított gyümölcsöket ragasztópisztollyal ragasztottam fel. A középen lógó angyalkákat (az egyik sajnos épp hátat fordított), szintén a virágpiacon szereztem be.

P1190864.JPG

Valamelyik este Monopolizás közben készítettem el egy újabb ajtó koszorút. Az ötlet két helyről származik. A vattával való beburkolás a Kifli és Levendula blogról vettem, a papírkesztyűkből késíztett koszorú ötletet pedig itt találtam. Nemrég találtam jópofa mintás karton papírokat a Lidlben, és a rénszarvasos nagyon kesztyűnek kívánkozott. (Valószínű egy sötétebb ajtón sokkal jobban mutatna ez a fehér- piros koszorú. És a zsinórt is kicserélhettem volna pirosra.)

Szólj hozzá!

Címkék: kreatív foglalatosságok

Mézeskalács

2013.12.09. 08:45 Beso

Vasárnapra áthívtuk barátainkat egy kis közös mézeskalács sütésre. Sok-sok évig ugyanazt a receptet használtam, Hemző Károly-Lajos Mari egyik szakácskönyvéből. Soha nem lett azonnal puha a mézeskalács, de tudtam rajta segíteni. A fémdobozba, amiben a mézeskalácsok pihentek fogyasztásig (nem sok idejük volt), beletettem pár almagerezdet, amitől nagyon hamar megpuhultak. Az elmúlt években kipróbáltam pár "tuti" receptet, de egyik sem jött be igazán. Egyik kedvenc receptoldalamon bukkantam rá tavaly az azonnal puha mézeskalács receptjére. Minden kommentelő dicsérte, gondoltam talán ez lesz a nyerő. Neki is fogtam a sütésnek és a begyúrás közben fedeztem fel, hogy ez Lajos Mari általam évek óta használt receptje. 

Tegnap a közös mézeskalács sütésre is ezt a tésztát állítottam össze, mert ízre ez a legfinomabb (szerintem). Annyit változtattam a szokásos sütésen, hogy kb. 6-7 perc után kivettem a sütőből. És láss csodát, tényleg puha maradt (vagyis az előző években az lehetett a gond, hogy túl sokáig sütöttem). Igaz így kicsit hókák lettek, de ez senkit nem zavart. 

A társaságunk nagy része először társasozásba kezdett, nekem csupán egyetlen segítőm maradt, méghozzá egy ifjú fiatalember személyében. Nagyon lelkesen szaggatott, gyúrt, nyújtott, majd miután kisültek a kalácsok még lelkesebben fogyasztotta azokat. 

 Később a lányok is belefogtak a mézeskalácsozásba.

Tervbe volt véve, hogy szépen ki is díszítjük a kalácsokat, de mire odáig jutottunk, hogy elkészítsem a tojásfehérjéből a cukormázat, már csak pár darab mézes maradt a tálcán. Na, majd legközelebb!

Szólj hozzá!

Címkék: advent

Mikulás, Mikulás, drága Mikulás...

2013.12.06. 20:13 Beso

..tégedet, tégedet minden gyermek vár...

Lányaink is már nagyon várták a Mikulást. Sajnos Mikulás előestéjén, azaz december 5-én elég rosszul alakultak a dolgok. Kezdődött azzal, hogy Kitti mindenáron J. nagyinál szeretett volna aludni. Nem tudom mi volt vele, hiába mondtam neki, hogy éjjel jön a Mikulás, hogy a december 6-ai bolhapiacra még össze kell szedni a megunt apróságaikat, meg el kéne még készíteni pár képeslapot, amit ott akartunk eladni, hogy azt is terveztem erre az estére a tavalyi évhez hasonlóan, hogy a szomszéd gyerekeknek is készítünk valamilyen apró meglepetést. Ő hajthatatlan volt, potyogtak a könnyei. Nem is tudom, hogy csalódottságomban, vagy mérgemben, de végül rábólintottam, hogy menjen. (Rossz döntés volt.)

Szonja fitnesz után még leült megcsinálni a háziját, majd a nővére után akart menni. Na ekkor végképp kiakadtam. Szonja imád kézműveskedni és nagyon számítottam rá. De ha a nővérének megengedtem, hogy átmenjen neki, miért nem? Végül úgy döntöttem, hogy akkor Kittit is hazarendelem. Dúlt-fúlt a leányzó, pityergett megint egy sort. Mi közben Szonjával gyártottuk a wc papír gurigából a Mikulásokat a szomszédoknak. Nagyon élvezte, pedig már elég késő volt. Mire összeválogattuk a bolhapiacra az "árut", meg elkészítettük a a meglepiket 9 óra is elmúlt. Addigra Kitti is lenyugodott, sőt lelkessé vált, amikor a kis barátaik ajtóinak kilincsére csempésztük a papír Mikulásokat és a bennük elrejtett apró csokikat.

Már csak egy gyors cipőpucolás volt hátra, és a lábbelik elhelyezése a szoba ablakokban. Szonja alig bírt elaludni az izgatottságtól, azt mondta, hogy ő megvárja a Télapót és meglesi, hogy teszi be a csizmákba az ajándékot és hogy elviszi-e a neki készített rajzot.

Reggel Kitti már 6 előtt ébren volt, Szonja csak pár perccel aludt tovább nővérénél. A legjobban ezeket az ajándékbontogatós, lelkes, mosolygós, vagy inkább vigyorgós, feldobott, boldogságos pillanatokat szeretem. Ilyenkor mindig úgy tudnak örülni bármilyen apróságnak. 

Suliba indulás előtt ki-kikukucskáltunk az ajtón, hogy vajon a szomszéd gyerekek megtalálták-e már a mi "ajándékunkat". Az egyik kislánnyal pont összefutottunk az ajtóban, amikor észrevette a kis Mikulásokat szaladt vissza a lakásba és újságolta az anyukájának, hogy a Puttonyos bizonyára az ajtón keresztül közlekedett, mert oda is rakott ajándékot. Lányaim csillogó szemekkel somolyogtak és látszott rajtuk, hogy megérezték az ajándék adás örömét.

A sulis bolhapiacon sokkal kevesebb kis kölyök árult ebben az évben, mint az előző két évben. De ez a mi malmunkra hajtotta a vizet, nagyon sikeresen zártuk a napot. Nem tudom hány darab gyöngyös karkötőt (kb. 10-12-t), és hozzávaló medált  készítettünk, de a karkötő mind elfogyott pillanatok alatt, és nyakláncból sem maradt háromnál több a nyakunkon. Készítettünk még képeslapot is, amire szintén vasalhatós gyöngyből kreáltunk hópelyheket. Ez valamiért nem volt annyira népszerű (talán messze még a karácsony?). A hópelyhekhez a pinteresten találtam mintákat. Én két pici darab gyurmaragasztóval rögzítettem a színes kartonlaphoz a gyöngy hópelyhet, amibe fűztem egy vékony aranyszínű drótot, amit a fedlap hátoldalán egy pici cellux-szal rögzítettem. Így aki megkapja a karácsonyi üdvözlőlapunkat, a hópelyhet karácsonyfadíszként is használhatja.

A lányok sok apró játékot is eladtak a zsibvásáron, a végén még egy csokis fánkra is meghívtak a bevételükből. Nagyon ügyesek voltak, főleg Kitti. Ők maguk találták ki az árakat, és ők kezelték a pénzt is.

Végül pár fotó a Mikulás érkezéséről és a piacról.

P1190780.JPG

P1190784.JPG

P1190790.JPG

P1190783.JPG

P1190794.JPG

P1190795.JPG

P1190799.JPG

P1190801.JPG

P1190803.JPG

P1190805.JPG

 

Szólj hozzá!

December elseje

2013.12.02. 08:32 Beso

Már nagyon várták ezt a napot, mert annyi minden várt ránk, rájuk. Először is a délelőttöt kis barátaikkal töltöttük, mivel nagyon jó volt az idő nem a lakást, hanem a játszóteret választottuk az együtt játszás színteréül. Ebéd után kibonthatták az adventi naptárjuk első házának ajtaját, ami már nagyon csábító volt nekik, hiszen már péntek óta ott figyelt a könyvespolcukon. Ebben az évben a két évvel ezelőtt készített adventi naptárat töltöttem meg finomságokkal. Szegény városkák kicsit megsínylették a tárolást, legalább másfél-két órát töltöttem azzal, hogy helyrepofozzam és megtöltsem a 2x24 házat finomságokkal. A tetőket is át kellett szabnom, rájöttem, hogy azért is nagyon labilisak, mert nagyon közel ragasztottam egymáshoz a házakat és a tetők nem férnek el egymás mellett. Most már sokkal jobb lett és hogy ne potyogjanak le állandóan a házak "sapkái", gyurma ragasztóval odaragasztottam egy-egy ponton. Így azért könnyen kinyitható és nem is esik le könnyen. Idén szinte csak édesség került bele, mert a korábbi években szinte ezeknek örültek a legjobban. Erre most milyen kérdéseket kapok: ugye anya nem csak édesség van benne? Hát de. Na majd "útközben" akkor változtatok még.

Miután megkaparintották az első házikóban talált csoki figurát, már készülhettek is Szonja legjobb barátnőjének a születésnapi zsúrjára. Ezt az eseményt várták a legjobban. Nagyon jól érezték magukat, sok-sok klassz játékot játszottak és volt kincskeresés is, amit egyenesen imádnak. Miután hazajöttek a vacsoránál meggyújtottuk az adventi koszorúnk - amit Szonjával terveztünk meg és készítettük el -.első gyertyáját is, ezzel mi is megkezdtük a ráhangolódást az év legvártabb ünnepére, karácsonyra. 

 

Szólj hozzá!

Hát ez a tanítónéni!

2013.11.30. 08:01 Beso

Tegnap reggel Kitti nagyon izgatottan ment iskolába, mert ez volt az a nap, amikor kiderült, hogy kinek fog valami apróságot ajándékozni karácsonyra az osztálytársai közül. Mint délután elmesélte, kalandosra sikeredett a nevek kihúzása a kalapból, ugyanis ketten elfelejtettek szólni, hogy saját magukat húzták, ezért a húzás megismétlésre került. Gondolom milyen izgatott lehetett Kitti, mert itthon elárulta, hogy kit szeretne meglepni. Legnagyobb sajnálatára nem azt a nevet kapta, egyik "sorsoláson" sem, ezért eléggé el volt kedvtelenedve. De nem csak ő, hanem kis szerelme is. Ezt tanítónénijük a szünetben észre is vette és megkérdezte őket, hogy talán nem amiatt vannak ennyire elszontyolodva, mert nem azt a nevet olvasták a cetlin, ami legtöbbször a szemük előtt lebeg? Mivel mindkét gyerkőc "bevallotta", hogy ez a szomorúságuk oka, a tanítónéni volt annyira kedves és elintézte, hogy ők egymást ajándékozhassák meg! Még ilyet!!! 

Szólj hozzá!

Címkék: gyerek szerelem

Évszakok, hónapok

2013.11.30. 07:20 Beso

A minap beszélgettünk a lányokkal a hónapokról, évszakokról. Ekkor derült ki számomra, hogy Szonja bár fel tudja sorolni az évszakokat és a hónapokat is, de azt nem tudja, hogy pl. melyik évszakban milyen hónapok vannak. Az idővel kapcsolatos dolgok megértése még nagyon nehezen megy neki. Pl. hogy a családban kinek mikor van a születésnapja, nem pontosan dátumszerűen, csak hónapra lebontva sem tudja. A saját születésének napját is nehezen jegyezte meg. Lehet, hogy nem is kéne még ezeket a dolgokat tudnia még így 7 évesen, de úgy éreztem, hogy ezzel a dologgal azért egy kicsit foglalkozni kéne itthon.

Modern nagyi oldaláról vettem az ötletet egy évszakos társasjáték elkészítéséhez. Én is alkottam jó pár kártyát, egy-egy évszak jellemzőivel. Készítettem kártyákat a hónapok neveivel, az évszakokra jellemző időjárással (sokat esik az eső, dér van, esik a hó, sokat süt a nap), jelesebb ünnepek neveivel (anyák napja, gyereknap, Mikulás, karácsony stb), az évszakokra jellemző természeti jelenségekkel (nyílik a hóvirág, tulipán, érik a cseresznye, sárgabarack, sárgulnak a fák levelei stb.), és vannak kártyák, amelyeken csak annyi áll, hogy pl. Kitti születésnapja.

Készítettem egy játéktáblát, amire egy nyolcas alakban rajzoltam a pályát amin majd végig kell haladnia mindenkinek a saját bábujával. Dekorációként a nyolcas alak belsejébe lerajzoltam, hogyan változik a fa évszakonként meg még segítségként egy-két az évszakra jellemző dolgot (pl. gyümölcsöket, ünnepekre vonatkozó utalást). A játékhoz szükség van egy dobókockára és bábukra. A "pályán" egy-egy mezőbe kérdőjelet írtam, amikor erre lépünk egy kártyát kell húzni. Vannak 1, 2 és 3 pontos kártyák. Aki helyesen megmondja, hogy az adott kártyán szereplő szó, kifejezés stb. melyik évszakra jellemző, az 1-et, 2-őt vagy 3-at lép előre. (Vannak olyan kártyák pl. anyák napja vagy a család tagjainak születésnapja, amelyekkel annak megfelelően, hogy csak az évszakot, vagy esetleg hónapot is, netalán tán a pontos napot is meg tudja nevezni a játékos 1, 2, vagy 3 pontot, akarom mondani lépést lehet szerezni. Tehát ha valaki azt mondja az anyák napja kártya felhúzásakor, hogy az tavasszal van, akkor egyet léphet, ha tudja, hogy ez az ünnep májusban van, akkor kettőt, ha azt is tudja, hogy május első vasárnapján, akkor hármat léphet.) A játékot az nyeri, aki a startmezőről leghamarabb jut el a cél mezőig. 

Ma fogom tesztelni a játékot, nem tudom milyen fogadtatása lesz, már csak azért sem, mert kiegyenlítetlen lesz a játék, hisz Kitti már sokkal jobban tudja ezeket a dolgokat (hisz többet is tanultak már erről), a család felnőtt tagjairól nem is beszélve, de azért reménykedem, hogy segít Szonjának a tanulásban. 

Azt hiszem az évszak-hónap tárcsát is el fogom készíteni (bár lehet, hogy ezzel kellett volna inkább kezdeni), az is sokat segíthet az idő jobb megértésében.

Így néz ki (a fotózáskor, még nem voltak berajzolva a kérdőjeles mezők):

Frissítés: kipróbálták, tetszett nekik. Nem is hagyták abba a játékot, egészen addig, míg az összes kérdés kártya el nem fogyott. Kitti szinte mindent tudott, csak az olyan nehezebb kérdésekre nem tudta a pontos választ, mint pl. mikor van a Föld vagy a Madarak, fák napja. Remélem Szonjának is hasznos lesz:-) (Játék közben ki is színezték gyermeteg évszakos rajzaimat a játéktáblán.)

 

Szólj hozzá!

Címkék: társasjáték

Fűzős cipő, a mumus

2013.11.28. 09:33 Beso

Nem tudom más gyereke mily módon viszonyul a fűzős cipőkhöz, az enyémek nagyon utálják. Nem azzal van a gond, hogy nem tudják miképpen kell befűzni illetve megkötni a fűzőt, mert ez megy nekik. Egyszerűen körülményesnek tartják a fel-, illetve levételét. Kittinek nem is nagyon van ilyen cipője, egyszer vettem neki egy nagyon vagány kis farmer magas szárú cipőt, ami fűzős volt, szerintem 3-4 alkalomnál többet nem viselte. De Kitti egyébként is a kényelmességéről híres a családban. Őt nem érdekli mi a divat, milyen csili-vili ruhát hordanak a vele egykorú leánykák, neki egy a lényeg, hogy az adott ruhadarab, vagy cipő kényelmes legyen. Szonja kicsit másabb, őt jobban fel tudja villanyozni egy-egy csajosabb ruci (bár szoknyát vagy ruhát rá is csak sátoros ünnepekkor tudok ráadni) és volt egy szintén magas szárú fűzős tornacipője, amit nagyon szeretett. Igaz, azt, hogy egy adott napon ezt a kedvenc cipőjét felvegye, az órarendje alapján döntötte el. Ha ugyanis volt tornaóra, akkor tutira nem eme lábbeliért nyúlt a cipős szekrénybe, hanem egy könnyen fel-, levehető tépőzárasért. (Nehogy már egy nap egynél többször meg kelljen kötni a cipőfűzőt.)

Ma reggel nagyon hidegre ébredtünk, gondoltam már épp itt az ideje a félcipőket csizmára, bakancsra cserélni. Nemrégiben próbáltattam fel Szonjával nővére régi téli cipőit, hogy megfelelnek-e. Akkor nem volt semmi kifogása az ellen a jó kis bélelt, fűzős bakancs ellen sem, amit ma elővettem a szekrényből és a lábára szerettem volna adni. Olyan ribilliót csapott, hogy ez a bakancs ronda, meg egyébként is fűzős, hogy a hajam égnek állt. 

Emlékeim szerint gyerekkoromban nem is volt még tépőzáras cipő, csak fűzős vagy cipzáras. (Bár elvileg már létezett a tépőzár, de nem tudom hazánkban mikor kezdték el használni ruházaton). Gyermekeink meg ebbe nőttek bele, mármint a tépőzáras cipőkbe, csizmákba, ehhez szoktak hozzá. Jobban mondva, mi felnőttek szoktattuk hozzá őket!

cip.png

Szólj hozzá!

Címkék: szonja dolgok

Próbatétel a királylány kezéért

2013.11.28. 06:35 Beso

Kitti igen csak mérges volt, hogy úszás edzésre kellett menni tegnap délután, ugyanis épp egy nagyon jó játékot kellett ezért félbeszakítania. Mint megtudtam elmeséléséből, épp próbatétel elé állította a kezéért versengő két királyfit. Az nyerhette el a kezét, aki gyorsabban fut, hamarabb végigszalad egy fagerendán, leugrik három lépcsőfokot. Az észjárásuk tesztelésére is kitalált egy próbát, "számkirályt' játszottak volna, de valamiért ez a próba elmaradt. Csillogott a szeme, ahogy mesélt a királyfik versengéséről és a győztesről.

Az egyik szerelmes fiú, pedig mostanában róla álmodik! "Anya, olyan furcsa volt a szeme, könnyet láttam benne, amikor ezt mesélte és nagyon piros volt az arca!"  De szép is ez a gyerekszerelem!! 

Szólj hozzá!

Címkék: gyerek szerelem

Már számoljuk a napokat karácsonyig!

2013.11.27. 19:59 Beso

A lányok már nagyon várják a karácsonyt. (Melyik gyerkőc nem?) A hétvégén el kezdtük a lakás karácsonyi díszbe öltöztetését. Egyelőre csak pár papírdísz készült el, az egyik segítségével a gyerkőceink számon tarthatják, hogy hány nap van még karácsonyig. A sablont  ehhez a visszaszámláló Mikuláshoz, ami a lányok szobájának ajtajára került fel, ebben a füzetecskében találtuk. 

P1190712.JPG

Az első két nap veszekedés volt, hogy melyikük cserélje át a számokat. Szerencsére mára megoldották a helyzetet és megállapodtak, hogy egyik nap Kittié, másnap Szonjáé lesz ez a megtisztelő feladat. 

Szintén a fenti könyvből való ez a síelős pingvin, ezt Szonja kérésére dobtuk össze.

P1190713.JPG

Ma felvágtam egy narancsot és egy almát is vékony karikákra, amik most a radiátoron száradnak. Ezek majd az adventi koszorúra fognak kerülni, reményeim szerint szombaton, amit szintén együtt fogunk elkészíteni. Ma láttam pár szuper ötletet narancshéjból ezen a blogon, amiből párat mi is meg fogunk valósítani.

P1190716.JPG

P1190717.JPG

Szólj hozzá!

Címkék: karácsony kreatív foglalatosságok

Spatulából Mikulást és barátait

2013.11.20. 11:59 Beso

Gondoltam megírok még egy kreatívos bejegyzést, ilyenek úgyis nagyon rég voltak. Sajnos az elmúlt fél-egy évben egyre ritkábban kézműveskedünk. Ennek egyik oka az, hogy amíg jó idő volt, szinte alig tartózkodtunk a lakásban. Amikor rossz idő volt, akkor inkább társasoztunk, kártyáztunk, vagy a két lány szerepjátékozott. Kitti amúgy is nehezebben vehető rá kreatív dolgokra, pedig elég ügyes. Szonja jobban szeret ilyesmikkel szöszmötölni. De ha van valami jó ötlet, ami megnyeri tetszésüket, főleg, ha mind a négyen leülünk az asztalhoz, akkor mindketten hosszú ideig képesek egy helyben maradni.

Egy ilyen családi közös szöszmötölésre került sor tavaly Mikulás előtt. Egy nagyon jópofa ötletet találtam a neten, tudtam, hogy ezzel sikert aratok lányaim körében. Pálcikákból készítettünk Mikulást, rénszarvast és hóembert. Az ötlet innen származik.

P1130076.JPG

A gyógyszertárban vettem egy doboz spatulát, aminek egy részét pirosra, másik részét barnára, harmadik részét fehérre festettünk (mi most akril festéket használtunk. Én ugyan mindegyiket lealapoztam először fehér festékkel, szerintem így sokkal jobban befedi a következő réteg a pálcikát, de ez csak az én mániám). 

A Mikulásnap a szakállát, bajuszát és sapkáját dekorgumiból vágtuk ki (de megteszi a vastagabb karton papír is). Ugyanígy dekorgumiból készítettük a szarvas agancsát, fülét, piros orrát, a hóember kalapját és orrát. A szemei fehérjükhöz fehér papírból lyukasztóval vágtunk ki köröket, majd fekete filctollal rajzoltuk meg a szembogarukat. A Mikulás ruhájának gombjai, öve és a hóember szeme, szája, széngombjai szintén filctollal készültek. A szarvas csokornyakkendője tésztából készült, amit felragasztottunk pillanatragasztóval. A hóembernek szalagból kötöttünk sálat a nyakába és - bár a fotókon pont nem szerepel -, de pár vékony fa vesszőből seprűt is készítettünk neki. 

És hogy miért készült ennyi Rudolf, Mikulás és hóember? A kedves szomszéd gyerekeket lepte meg ezzel a mi Mikulásunk. December 5-én este, minden gyerekes szomszéd ajtajának kilincsére felakasztottunk a gyerekszámnak megfelelő figurát. Másnap reggel pedig nagyon füleltünk, hogy mit szólnak vajon hozzá a gyerekek. Szerencsések voltunk, mert az egyik testvérpár örömködését, meglepődését sikerült meghallanunk. Annyira jól sikerült ez a meglepetés (azt hiszem csak két család jött rá a hatból, hogy mi voltunk az "elkövetők"), hogy szerintem idén ismétlés lesz. Még azt ki kell találni, hogy idén mit hozzon a Mikulás a szomszédoknak, de az biztos, hogy megint a mi kis krampuszainkkal készítjük el.

 

2 komment

Címkék: kreatív foglalatosságok

Vasalható gyöngyből karkötőt!

2013.11.20. 11:50 Beso

Tavaly pont így november környékén az egyik kedvenc kreatívos blogon láttam meg, hogy milyen jópofa karkötőket lehet készíteni vasalható gyöngyökből. Volt itthon egy nagy doboz IKEÁ-s gyöngyöm, amit szerintem soha életben nem használtunk volna fel. (Egy pár képet készítettek a lányok maguknak, meg a nagyiknak anyák napjára, de nem volt ritkán került le a gyöngyös doboz a polcról.) Miután megláttam a karkötős ötletet, azonnal ki is próbáltam. Volt a fűzéshez egy angol nyelvű útmutató, de - biztos velem van a baj -, elég nehezen értettem meg mit és hogyan kell. Végül sikerült rájönnöm, hogy milyen sorrendben kell a gyöngyöket felfűzögetni.

Tavaly rengeteg ilyen karkötőt készítettünk, amiket az iskolai (karácsonyi) zsibvásáron el is adtunk. December elején ismét megrendezik a suliban ezt a vásárt és mi megint neki kezdtünk a karkötő fűzésnek. Eddig ezek születtek:

P1190680.JPG

A karkötő készítéshez szükségünk van gumis cérnára (rövidáru boltban beszerezhető), egy kicsit nagyobb lyukú tűre, nem baj ha van egy tűbefűzőnk és vasalható gyöngyökre (természetesen bármilyen jó, a HAMA gyöngyökből azok sokszínűsége miatt sokkal szebb karkötőket készíthetünk. Az IKEÁ-s készletben nincs sok fajta szín, de kezdésként nagyon is megteszi).

P1190681.JPG

Mielőtt nekilátunk a fűzésnek érdemes papírra vetni a mintát. Ehhez itt letölthető egy pdf fájl, de akár online is megtervezhetjük. Készíthetünk 4,6,8,10 stb. soros karkötőket. Nekem a 4 soros túl vékony, kevésbé mutatós én a legjobban a 6-8 sorosakat szeretem. (Lehet készíteni páratlan sorokból készülteket, de annál a sorok végének eldolgozása kicsit bonyolultabb.) 

Nem tudom, hogy megpróbálkozzak-e a részletes leírással, hisz pl. erre az oldalra egy nagyon jól érthető videó is felkerült. (Külön videó található a páros és páratlan sorokból készült fűzéshez.)

Miután megterveztük a mintát mondjuk egy 6 soros karkötőhöz, befűztünk egy szál gumicérnát a tűnkbe, először is kössünk egy gyöngyöt a cérna végére, hogy megakadályozzuk a felfűzendő gyöngyök leesését. 

P1190685.JPG

P1190696.JPG

A fenti szivárványos karkötő készítéséhez felfűzünk 6 gyöngyöt a cérnára piros, narancssárga, citromsárga, zöld, kék, lila sorrendben (tehát alulról felfelé).

P1190687.JPG

A következő gyönggyel felülről lefelé indulunk, a legfelső sor első szemével (lila színű). Tehát felfűzzük a tűre a lila színű gyöngyöt és a cérnánkon lévő második, azaz kék színű gyöngyön keresztül áthúzzuk a cérnát. Ezzel a két lila gyöngy egymás mellé kell, hogy kerüljön.

P1190689.JPG

A következő felfűzendő gyöngy a zöld színű lesz, ugyanis tulajdonképpen ha horizontálisan, azaz vízszintesen nézzük a fenti szivárvány színű karkötőt, mindig a másodikat fűzzük fel. Tehát a zöld színű gyöngyöt fűzzük fel a tű segítségével a cérnára és a cérnát áthúzzuk a citromsárga gyöngyön.

P1190691.JPG
Most a narancssárga gyöngyöt fűzzük fel és a cérnát a piros gyöngyön keresztül húzzuk át.

P1190692.JPG

Most ismét irányt váltunk és elindulunk alulról felfelé. Piros színű gyöngyöt fűzünk fel és a cérnát átvezetjük a narancssárga gyöngyön.

P1190693.JPG

A citromsárga gyöngy következik a cérnát most a zöld gyöngyön vezetjük át.

P1190694.JPG
Ebből a sorból még a kék gyöngy hiányzik, felfűzzük a cérnára, amit a lila gyöngyön húzunk át.

P1190695.JPG

Ezután ismét felülről indulunk le lefelé egy lila gyöngyöt fűzünk fel, a cérnát a kék gyöngyön húzzuk át. És így tovább. Remélem érthető volt valamennyire ez a leírás is, de a korábban belinkelt videó szerintem a legegyértelműbb (legalábbis számomra).

Miután elértük a kívánt méretet, az első és utolsó sorok gyöngyein (felváltva) átfűzzük a cérnát. Én oda-vissza kb. 3-szor megyek végig. A végén a gyöngyöt, amit azért kötöttünk fel, hogy ne csússzanak le a gyöngyök levágjuk és a két cérnát összekötjük 2-3 csomóval. 

Nagyon haladós ez a fajta fűzés ezekkel a nagy gyöngyökkel. Szonja már tavaly is (6 évesen) simán tudta követni a mintát. Elkezdeni én szoktam nekik, de a harmadik sortól már ügyesen elboldogulnak egyedül is. 

Frissítés: A zsibvásárra készítettünk pár medált (nyakláncra), a karkötők mintájához igazodva. Ezt nem fűztük, hanem vasaltuk. Arra kell csak vigyázni, hogy azt az egy szem gyöngyöt, amibe a láncra kerülő "karikát" tesszük ne vasaljuk annyira meg, hogy ne maradjon rajta lyuk.

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: kreatív foglalatosságok

A mi makacs boszink

2013.11.18. 10:05 Beso

Ki más lenne ez a személy a mi családunkban, mint Szonja. Elég akaratos és makacs nőszemély. Keresztülviszi sokszor az akaratát. Sajnos sem én, sem K. nem rendelkezik ahhoz kellő türelemmel, hogy következetesebben neveljük. Az utóbbi napokban - talán a frontok miatt, vagy mindegy mire fogjuk -, de különösen nehezebb napjaink vannak. Egy nap többször is elpattintotta az a bizonyos húrt. 

A szombati nap különösen nehéz volt. Reggel - kivételesen - Szonja kelt fel hamarabb Kittinél. Kijött a szobájukból, de nyitva hagyta az ajtót, majd bekapcsolta a tv-t, aminek hangja felkeltette Kittit. Kitti mérgesen ébredt és egyből összevesztek, majd ez a veszekedés folytatódott egészen ebéd utánig, amikor én Szonjával elmentem, Szonja fitnesz versenyére. Még az indulás pillanatában is veszekedett a két lány. Valamilyen 3D-s könyvet akart hozni az útra Szonja, és hogy a kis barátnőjével együtt tudják nézni a 3D-s fotókat, elkérte Kittitől az ő 3D-s szemüvegét. De Kitti nem nagyon akarta odaadni, nehogy tönkremenjen. Hiába magyaráztam Szonjának, hogy elég az egy szemüveg, úgy sem tudják egyszerre különböző szögből nézni a képeket. Addig-addig vitázott Szonja hol Kittivel, hol az apjával, hol velem, míg mindenki dühbe gurult, ajtócsapkodások közepette hagytuk el a lakást egy szemüveggel. 

Ma reggel meg azt találta ki, hogy görkorcsolyával szeretne menni suliba. Nem is lenne különösebb kifogásom ez ellen, ha időben lettünk volna, ahhoz, hogy ne kocsival kelljen menni. De már nagyon indulni kellett, már majdnem ahhoz is későn volt, hogy autóval beérjünk időben, főleg azok után, hogy legalább 5-10 perc elment a korcsolyábanakarokmenni-nemmehetszmertelkésünk vitával.

Ami a legbosszantóbb számomra, hogy mindig akkor jön elő a faramucibbnál faramucibb ötleteivel, amikor nincs rá idő, vagy lehetőség. De ő csak köti az ebet a karóhoz. Kitti viseli talán a legrosszabbul húga ilyetén dolgait. Annak érdekében, hogy Szonja abbahagyja az óbégatást esetleg sírást elég hamar enged is a húgának, még úgyis, hogy ezzel ő (mármint Kitti) rosszabbul jár. Ettől Szonja persze vérszemet kap és máskor is bepróbálkozik nála, legtöbbször sikerrel.

Már leírtam egy párszor ebben a naplóban is, hogy csak abban bízom, hogy ezt a fajta makacssága, eltökéltsége valamikor kamatozni fog. Nem annyira rossz tulajdonság ez, ha mondjuk a tanulásra, munkára vagy az élet egyéb területeire gondolok és ott ezt jól használja. 

P1190139.JPG

Szólj hozzá!

Címkék: Szonja dolgok

Kezdődik a jeges szezon

2013.11.13. 08:03 Beso

Emlékszem, amikor gyerek voltam nem sok lehetőség volt korcsolyázni. Volt a "Millenáris sátor" (azt hiszem itt nyáron is lehetett, ez volt a jeges sportok "edzőterme", és kisiskolás koromban nekem is többek között itt voltak a korcsolya edzéseim), telente a Kis Stadion és a Városliget Műjégpálya. A 80-as évek közepén - az 1999-ben leégett - Budapest Sportcsarnokban nyáron is lehetett korcsolyázni. Mi is kipróbáltuk a nyári jég szépségeit a barátnőimmel, csak azt nem értem, hogy nem fagyott be a hátsófelem rövid sortban meg pólóban. Ugyanis határozottan emlékszem, hogy ilyen nyári szerkóban karcoltam a jeget.

Manapság pedig csak Budapesten több, mint egy tucat korcsolya pálya várja ezen sport szerelmeseit. A mi kerületünkben 3 vagy 4 éve építettek fel a téliszezonra kisebb kori pályát. Azóta rendszeres látogatói vagyunk telente ennek a sport létesítménynek. Tavalytól pedig egy sokkal profibb jégpálya vonzza a környékbelieket, amit az egyik jéghokis csapat ural elsősorban, de a nagyközönség számára is lehetőség van itt sportolni. Nyáron nem jég, hanem valamilyen különleges műanyag borítás fedi a pályát, amin lehet görkorizni, focizni. floorballozni (jéghokiszerű játék, jég nélkül) és ballhockeyzni (jégkorong „száraz”, utcai vagy termi változata).

Idén januárban Kittiék osztálytársaival voltunk egyet korizni, ami azért maradt főként emlékezetes, mert K. kificamította a vállát. Kicsit produkciózott Szonjával, fel akarta hirtelen emelni a magasba, de ezt túl nagy lendülettel tette, így a gyereket majdnem maga mögé dobta. Annak érdekében, hogy megakadályozza azt, hogy Szonja rommá törje a formás kis arcocskáját, visszarántotta a gyereket, a válla meg valószínű kiugrott a helyéről (szerencsére egyből vissza is ugrott). Másnap már a Balesetiben ücsörögtünk, ahol azt mondták, hogy nincs más teendő, csak felkötve kell "viselni" a karját. 1-2 hét múlva - mivel a fájdalom nem nagyon múlt - jobbnak látta elmenni egy vállspecialistához, ahol nem dicsérték agyon a balesetiseket, és jó pár hétre odakötözték a kezét a testéhez, egészen a vállától a derekáig. Szegény K. nehezen viselte ezt a "béna" helyzetet (na meg persze én is), több dolgot nem, vagy csak nagyon nehezen tudott fél karral/kézzel végezni. Miután levették a kötést gyógytornára utalták, ahova a mai napig is jár, hetente kétszer. Szerencsére a műtétet sikerült elkerülni - ez is felmerült úgy nyár környékén - és a gyógytornásza szerint talán idén karácsonyra úgy ahogy rendbe is jön a válla. Korizni azóta először most voltunk hétvégén, de most tartózkodott mindenféle produkciótól (azt hiszem tanult a januári esetből). 

A lányok is szeretnek korcsolyázni, nem mondom, hogy profin nyomják, de elcsúszkálnak. Kitti visszafogottabban, Szonja meg bátrabban nyomja a köröket. Nézve a technikájukat, rájuk férne pár korcsolya lecke, talán idén télen erre is sor kerül.

Lányaink a jégen

DSC_3505.jpg

DSC_3460_1.jpg

K. ominózus esése véletlenül lett megörökítve

DSC_3571.jpg

 

Valószínű, hogy mi idén is maradunk a helyi jégpályánál, azért összegyűjtöttem, hogy hol van erre még lehetőség a fővárosban: Fontos! Nagyon sok jégpályán folyik oktatás, edzés és a nagyközönség számára, csak bizonyos idősávokban van lehetőség. Ezért mielőtt elindulunk nézzük meg a jégpályák beosztását!

BUDAPESTI KORCSOLYAPÁLYÁK

II. kerület Marcibányi téri Szabadidő Központ (II. Marcibányi tér 18.)

Jegyárak: felnőtt 1600 Ft, gyerek/nyugdíjas: 1200 Ft.

II, kerület Budai Jég (II. Varsányi Irén u. 40.)

Jegyárak: felnőtt 1400 Ft, diák/nyugdíjas 1200 Ft, gyerek (14 év alatt) 990 Ft, családi 4000 Ft, nagycsaládos 3000 Ft

III. kerület Óbudai Jégpark (III. Bécsi úti Tesconál, a Maxabo felett)

Jegyárak: felnőtt: első óra 700 Ft, utána  300 Ft óránként, gyerek: első óra 500 Ft, majd 200 Ft/óra

Közönségkorcsolyázás csak hétvégén 10-18 óráig!

IV. kerület Jégpalota (IV. Homoktövis utca 1.)

Jegyárak: hétvégén és ünnepnapokon: 1300 Ft, kombinált (egy felnőtt, egy gyerek) 2000 Ft (kapható bérlet is, ami talán jobban megéri, de nem próbálkozom a leírásával mert bonyolult. A lényeg, hogy 5100 Ft, egy hónapig érvényes és NEM személyre szóló!)

IV. kerület Megyeri úti Jégcsarnok (IV: Megyeri út 13.)

Jelenleg a közönségkorcsolyázás szünetel!

VIII. kerület Aréna Jégterasz (VIII. Kerepesi út 9., Aréna Pláza)

Jegyárak: hétközben felnőtt: 1100 Ft, diák: 800 Ft, hétvégén felnőtt: 1300 Ft, diák: 900 Ft

X. kerület Kőbányai Jégpálya (X. Ihász u. 24.)

Jegyárak: Felnőtt 700 Ft, gyerek (14 év alatt) 550 Ft

XI. kerület BHG jégpálya (XI. Soproni út 19.)

Jegyárak: felnőtt 1100 Ft, diák/nyugdíjas: 800 Ft (családi, 3 gyerektől 800 Ft/fő)

XIV. kerület Városligeti Műjégpálya (XIV. Olof Palme sétány 5.)

Jegyárak: hétközben: felnőtt 1500 Ft, diák 1000 Ft, hétvégén: felnőtt 2000 Ft, diák 1500 Ft. (6 éves kor alatt felnőtt kíséretében ingyenes! A felnőttnek kell jegyet váltani. Egy felnőttel maximum két gyerek mehet be ingyen.)

XV. kerület Pólus jégpálya (XV. Szentmihályi út 131.)

Jelenleg felújítás alatt. 2013. december 15-én nyit újra meg. 

XIX. kerület Lucky Ice Pint (KÖKI Terminál Tetőterasz) (XIX. Vak Bottyán u. 75.)

2013. november 28-án nyit a KÖKI Terminál Tetőteraszán a Lucky Luka jégpálya. Jegyárakról infó még nincs az oldalukon.

Update: jegyárak: 600 Ft, családi jegy (2 felnőtt+2 gyerek) 2000 Ft. Ha egyszerre 10 db jegyet vásárolunk 5000 Ft-ért, 2 db-ot még pluszban ajándékba kapunk. (Gondolom ez az egész szezonban felhasználható.)

XX. kerület Pesterzsébeti Jégcsarnok (XX. Zodony utca 1.)

Jegyárak: felnőtt 1200 Ft, gyerek, diák, nyugdíjas 1000 Ft (családi 3 fő esetén 2800 ft, 4 fő esetén 3200 Ft)

Fenti korcsolyapályákon kívül az utóbbi teleken a város számos pontján nyitnak - főleg karácsony idején - jég- vagy korcsolyapályát. Pl. Bazilika előtt a Szent István téren, Kossuth téren a Parlamentnél, VIII. kerületben az Eiffel téren, Óbudai főtéren, az Europarknál, a Felvonulási téren, Westend tetején stb. Korcsolyára fel!

 

Szólj hozzá!

Címkék: jégkorcsolya jégpályák korcsolyapályák

Egy falat Baja, egy csipet Gemenci erdővel

2013.11.09. 06:31 Beso

Az őszi szünet második hétvégéjén itt hagytuk a fővárost és majd 200 km-es autózás után megérkeztünk Bajára, a Petőfi-szigetre, ahol két éjszakát töltöttünk el. Az egész kis kirándulás tulajdonképpen Szonjának köszönhető. Kb. egy hónappal korábban néha kérdezgette, hogy mikor megyünk Bajára. Tavaly novemberben régi kollégáimmal jöttünk össze egy halászleves, marhapörköltös, beszélgetős nagyon rövid hétvégére, ahova kivételesen a család is elkísért. Nem tudom mi fogta meg Szonját, mert sokat Bajából nem láttunk, inkább csak a Petőfi-szigeten kóboroltunk, játszótereztünk. Talán a szállás tetszett meg neki? Szóval a kérdésére, hogy mikor megyünk Bajára általában az volt a válasz, hogy majd valamikor.... Ez a válasz azonban nem az volt, amit kisebbik lányunk hallani szeretett volna és addig-addig mondogatta, hogy menjünk, míg osztottunk-szoroztunk, és végül bólintottunk. 

Az  utazás nem igazán jól indult, mivel Kitti az indulás előtti éjszaka belázasodott. Vívódtam, hogy menjünk-ne menjünk, de reggel jó kedvű volt és láztalan (na jó, egy kis hőemelkedése azért volt). Délutánra kiderült, hogy alaposan megfázott (nem is emlékszem mikor lázasodott be utoljára nátha miatt). Két nappal korábban az Orczy kalandparkban voltunk és nem öltöztettem őket fel rendesen és valószínűleg emiatt fázott meg.

Nem sokkal dél után értünk a bajai szállásunkra és egy gyors ebéd (na meg egy kis csocsózás, rexezés) után a Sugovica menti sétányon (a Türr emlékmű parton) sétáltunk. A nap is kisütött, sorra kerültek le rólunk a pulóverek, kabátok. Elsétáltunk a Türr István kilátóig, ami a Duna és a Sugovica találkozási helyén került felállításra. 

A Sugó partján 

P1190192.JPG

P1190209.JPG

A Türr István kilátó 

P1190214.JPG

A lányok a kilátó korlátjain elhelyezett "barátság, szerelem lakatokat" vizsgálják

P1190216.JPG

P1190227.JPG

P1190223.JPG

P1190225.JPG

Kittinek :-)

P1190224.JPG

A tűzokádó sárkány :-)

P1190273.JPG

A kilátó mellett van egy nagyon klassz kis játszótér

P1190296.JPG

P1190300.JPG

A nap már lemenőben

P1190329.JPG

P1190334.JPG

Mivel a nap már lemenőben volt, a lányok is kezdtek fáradni, "haza" indultunk. Másnap a Gemenci erdő volt az úticélunk. Régi vágyam volt, hogy ellátogassunk ide, végre ez is teljesült. Igaz a bejegyzés címéből is kiderül, hogy csak egy pici részét láttuk és gyanítom - az interneten látott fotók alapján -, hogy sokkal több csodát rejt, mint amit mi most felfedezhettünk.

A pörbölyi Ökoturisztikai Központtól indul a gemenci erdei vasút. Ilyenkor télen sajnos csak egy pár szerelvény indul és az is a teljes vasútvonal kb. egyharmadáig megy csak el. A vonat indulásáig volt még időnk, hogy a lányok kicsit játszóterezzenek, és a központ területén lévő vadmegfigyelőben vaddisznókkal és egy csodálatos szarvassal ismerkedjenek. 

P1190352.JPG

P1190418.JPG

P1190579.JPG

P1190583.JPG

A Gemenci erdő Magyarország legnagyobb ártéri erdeje, mintegy 30 km hosszú és 7 km széles, holtágakkal, belső tavakkal. Mivel sűrű az aljnövényzet, és a ligeterdők szinte megközelíthetetlenek az erdő megfelelő búvóhelyet nyújt a vadaknak: vaddisznóknak, gímszarvasoknak, őzeknek. Az erdőben több tanösvényt is kialakítottak. Segíthet felfedezni hazánk e természeti szépségét a Gemencz Zrt. által kiadott tájékoztató füzet, mely honlapjukról is letölthető. Mi is letöltöttük még itthon a füzetet, de sajnos a nyomtatónkból pont kifogyott a festék, így nem tudtuk magunkkal vinni. De biztos voltam benne, hogy az Ökoturisztikai Központban hozzájuthatunk. Tévednem kellett, ugyanis egy megveszekedett példány sem volt a központban - amely egyben a kisvasút induló állomása is -, és semmilyen tájékoztatót, vagy térképet nem tudtak adni. Gondolom, hogy novemberben már nincs "főszezon", de azért azt elvárnám, hogy egy turisztikai központban mindig rendelkezésre álljon a látogatók részére megfelelő tájékoztatás. 

Az erdei kisvasút két nyitott kocsival indult az erdő belseje felé. (A vonatjegy oda-vissza két felnőttre és két gyerekre 3700 Ft-ba került.) Ha szerencsések vagyunk útközben is láthatunk vadakat, volt aki őzeket látott én csak egy - vadnak éppen nem nevezhető - szürke gémet figyeltem meg. 

Mi a kisvasút első megállójánál Lassinál - ahol egyébként negyed órát áll a vonat, hogy körülnézhessenek az utasok a környéken - leszálltunk és a téli időszak végállomásáig Malomtelelőig gyalog folytattuk utunkat.

P1190473.JPG

A Hódi Menyhért híd Lassinál

P1190488.JPG

P1190497.JPG

Szonjának nyakáig ér az aljnövényzet

P1190491.JPG

Kiszáradt meder

P1190494.JPG

A vonat elment...

P1190501.JPG

... gyalog folytatjuk utunkat

P1190516.JPG

P1190517.JPG

P1190530.JPG

Bemutatom Jenőkét (aki tulajdonképpen egy nyírfaág darab, így találtuk szép szemmel, szemöldökkel, szájjal és jó hosszú orral. Ma már Budapesten pihen a garázsunkban)

P1190574.JPG

Sajnos a Malomtelelő állomásnál már nem volt időnk körbejárni a tanösvényt, mivel a vonat indult vissza Pörbölyre. Eredeti tervünk az volt, hogy gyalog megyünk vissza Pörbölyig, de Kitti nem volt valami fényes állapotban, így nem mertük megkockáztatni a 8 km-es sétát.

Pörbölyön Szonja még gyors búcsút vett a központ "vad őrzőjétől" és visszaautóztunk Bajára. Az egész napos szabadban töltött program után nagyon éhesek voltunk, K.-val mi vágytunk egy jó kis bajai halászlére, amit a Petőfi-sziget bejáratánál lévő Véndió étteremben fogyasztottunk el. A halászlé nagyon ízletes volt, utólag bántam, hogy mást is rendeltem mellé, inkább egy nagyobb adagot kellett volna ennem. Akit nem zavar az egykedvű - vagy inkább mogorva - kiszolgálás, az térjen be ide egy jó kis halászlére ebbe az étterembe. A halászlét egyébként látványkonyhában (az étterem udvara felé megnyitott konyhában) bográcsban készíti a nagyon kedves, mosolygós János, akivel vacsoránkat befejezve találkoztunk az éppen rotyogó, illatozó halászlé felett. Megtudtuk, hogy 8 éve főzi itt Baja fő fogását, rendszeresen részt vesz a híres halászlé fesztiválon is. Elmesélte a finom hallé főzésének mikéntjét és azt is megtudtuk, hogy eme "leveshez" kalocsai paprikát használ, méghozzá olyat, aminek egy része csüngő másik része álló paprikából készül (az egyik pora pirosabb). 

P1190592.JPG

Az utolsó napunk reggelén a lányokkal kimentünk a Petőfi-sziget szuper kis játszóterére. Sajnos a fényképezőmet a szállásunkon hagytam, így nem tudom dokumentálni milyen jó kis játszó eszközök vannak itt. (De találtam pár fotót az interneten.) A játszótér mellet van egy bmx pálya, ahol előző nap még láthattunk némi ízelítőt a fiatal srácok bmx tudásáról, hisz épp egy verseny(féleség) volt. A lányok a bmx pályát maguk is kipróbálták bringa nélkül, fel-felfutottak (már ha tudtak) egy-egy akadályra. 

Miután összepakoltuk a csomagjainkat és magunk mögött hagytuk a Petőfi szigetet még egy rövid kis sétára indultunk a Vén-Duna mentén található kiránduló erdőben: (Budapest felé haladva, miután átmentünk a bajai Duna hídon, jobbra kell lekanyarodni. Azután az országos kék turista jelzést kell követni.)

P1190627.JPG
P1190601.JPG

P1190611.JPG

P1190612.JPG

Mindannyiunkat elvarázsolt a Vén Duna és szemben a Gemenci erdő

P1190619.JPG

P1190633.JPG

P1190641.JPG

P1190595.JPG

Szonjának készítettem ezt a levélrózsát

P1190634.JPG

Ritka alkalom fotó az egész családról

P1190623.JPG

Jó volt ez a három nap, de arra sajnos nem volt elég, hogy a Gemenci erdőt igazán megismerjük. Vissza kell jönnünk! 

Szólj hozzá!

Címkék: kirándulás

Fogadó órák

2013.11.07. 15:28 Beso

Tegnap volt az iskolában az alsó tagozatos gyerekek szülei részére fogadó óra. Megmondom őszintén én szeretek fogadó órára járni, aminek az az oka, hogy szerencsére - kopp, kopp, kopp - a gyerekekkel minden rendben van az iskolában, jól tanulnak, magatartásukkal sincs kirívó gond, szorgalmasak (még ha a nagyobbikat itthon néha azért nógatni kell). Akkor meg miért megyek fogadó órára? Hát éppen ezért. Mert jól esik a lelkemnek, hogy dicsérik a gyereket.

Szonja tanítóihoz időpontot kaptunk, Kittiéknél pedig érkezési sorrendben lehetett bemenni. Gondoltam odamegyek a kapott időpont előtt egy órával, ami elég lesz arra, hogy Kitti tanítónénijeivel is beszéljek. Naná, hogy ez nem jött össze. Talán négyen voltak előttem a harmadik á osztály szüleiből, mivel őket jobban ismerem eldumáltunk, pletyiztünk, rihi-röhiztünk. Az idő meg csak ment, a sor lassan haladt. Már közeledett az első osztályos lányom tanítóitól kapott időpont így leszaladtam a földszintre a második emeletről, ahol megtudtam, hogy csúszásban vannak kb. fél órával. Vissza a másodikra, még mindig voltak előttem ketten. Még kétszer megtettem le és fel a két emeletnyi lépcsőt és Murphy törvénye alapján pont akkor kerültem Kittiéknél sorra, amikor az elsős tanítónénik is felszabadultak. Kitti tanítónéni azzal fogadtak, hogy végre egy teljesen problémamentes gyerek anyukája a soros. Dicsérték jobbról, dicsérték balról, milyen okos, milyen ügyes stb. A mellméretem meg csak nőtt, nőtt... Miután bezsebeltem a dicsérő szavakat lerobogtam Szonjáék tanítónénijéhez, akiknek első szavai azok voltak, hogy a legkiválóbb tanulók egyike a kisebbik lányom. A tanítónénik jobb keze, szívesen segít nekik mindenben, szorgalmas, jó képességű, a koránál mind szociálisan mind értelmileg fejlettebb, önmagával szemben maximalista. Az egyik tanítónéni - aki a matematikát tanítja - azért megjegyezte, hogy az utóbbi napokban mintha egy kicsit lazább, szétszórtabb lenne a leányzó. Ennek én azért egy kicsit örülök, mert számomra ez azt is jelenti, hogy beilleszkedett, otthon érzi magát, egy kicsit kezdi talán levetni az "én mindig jó kislány vagyok" arcát. 

Hazafelé végig vigyorogtam magamban, annyira feldobott ez a pár perces beszélgetés a tanítónénikkel. Remélem, hogy még jó pár évig ugyanilyen szívesen megyek majd fogadó órákra!

Szólj hozzá!

Címkék: iskola

A novemberi naptárképről jut eszembe

2013.11.05. 07:36 Beso

Ahogy a napokban átlapoztunk a K. által készített családi naptárban a novemberhez, rögtön mosolyognom kellett, amikor megláttam ezt a fotót:

P1120790.JPG

A képen Kitti és Szonja, mint vőlegény és menyasszony látható. Nem tudom milyen apropóból kezdték el ezt a játékot, de arra emlékszem, hogy tavaly ilyenkor 2-3 napig ezt játszották. Még a nagyihoz is vitték a "kosztümöt" és a kellékeket, amikor egy éjszaka ott aludtak. 

Szonja elővett a szekrényből egy csinos ruháját, nylon harisnyanadrágot húzott (szívecskéset), kölcsönadtam neki a menyasszonyi fátylamat, felékszerezte magát és megkért, hogy sminkeljem ki. Kitti felvette egy fehér ingemet, apjának a vőlegényi nyakkendőjét és az egyik zakómat. Haját bezseléztük, hogy fiúsabb legyen. Volt virágcsokor is, letöltöttük a nászindulót és kerestem anyakönyvvezetői szöveget, majd többször is összeadtam őket a nap folyamán. A szertartás után volt tánc is. Bennem él az a pillanat, amikor Kitti ösztönösen kezet csókolt kis menyasszonyának az egyik tánc végén. Annyira szerettem ezt a játékukat, de ők élvezték a legjobban!

P1120788.JPG

P1120796.JPG

P1120795.JPG

Kikerekedett szemekkel :-)

P1120800.JPG

Szólj hozzá!

Címkék: játék

Szeretik a sulit

2013.10.29. 06:15 Beso

Szonjától még soha nem hallottam, hogy nem szeretné a sulit és még soha nem hagyta el a száját az a mondat, hogy nem akarok iskolába menni. (Igaz ő még csak 2 hónapja iskolás.) Kitti azért szokott néha hőzöngeni, hogy nem akar suliba menni, meg miért ad fel a tanítónéni ennyi házit, meg miért nincs hosszabb szünet. Igaz ő már harmadik éve koptatja az iskolai padot.

Tegnap reggel korán ébredtek, bele fog telni egy kis időbe, mire átállnak ők is a téli időszámításra. Felkeltek, kis lustizás és reggeli után lehozatták a jó pár hónapja a padlásra száműzött rajzoló táblát, mert iskolásat szeretnének játszani. Az őszi szünet első napján! Neki kezdtek a játéknak úgy 8 óra körül és folytatták egészen délig. Akkor elkészítették az ebédet, igen ők főzték ma a második fogást, tejszínes csirkemellet tésztával, megebédeltünk, majd folytatták a sulis játékot egészen délután 1/2 3-ig, amikor indulni kellett úszás és fitnesz edzésre. 6 körül érkezett haza újra mindenki és ők ott folytatták a játékot, ahol délután abbahagyták. Felváltva voltak a tanítónénik és a nebulók, kitaláltak egymásnak feladatokat (nyilván ez Szonjának ment nehezebben, de megoldotta). 

Egész nap csak ámulva néztem, hallgattam őket (miközben én is munkálkodtam) mennyire belefeledkeztek a játékba, még veszekedni is elfelejtettek! 

Azt hiszem tényleg szeretik az iskolát!

love school.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: játék iskola

Indián nyár a Pákozd-Sukorói Arborétumban

2013.10.27. 06:30 Beso

Annyira élvezem ezt az igazi indián nyári időt. Jól esik a lelkemnek, a testemnek a simogató napsugarak. Amikor ilyen gyönyörű idő van, mindig mehetnékem van a természetbe. Így van ezzel a családom is, így erre a hétvégére kirándulást terveztünk. Vasárnapra, azaz mára lebeszéltünk egy kedves rokoni-baráti könnyű kirándulást a Rózsika forráshoz, ahol már többször jártunk. Pénteken még úgy beszéltük meg a családdal, hogy a szombati jó időben talán az idén utoljára elővesszük a bringákat és kikerekezünk a Kopaszi gátra és csapunk egy kellemes pikniket. Aztán J. nagyi felhívott, hogy ne keressük, mert elmegy hétvégére a Balatonra. Kicsit irigykedve hallgattam, közben kattogott az agyam, hogy ha nem is a Balatonhoz, de a Velencei tóhoz mi is leugorhatnánk. És ekkor beugrott egy hely, a Pákozd-Sukorói Arborétum.

Kb. 3 éve Kitti és Szonja az ovijukkal voltak egy egynapos kiránduláson ebben az arborétumban. Akkor ők Agárdról hajóval mentek át a Szúnyog-szigetre (Pákozdra) és onnan sétáltak el az arborétumba. Az óvónőjük sokat áradozott erről a helyről, terveztem is, hogy elmegyünk valamikor családostul, amire csak most került sor. Az autópályáról kicsit hamarabb jöttünk le (az 50-es km-nél van a pákozdi kijárat), így kicsit elkeveredtünk, de végül rátaláltunk a helyes útra. 

Az arborétumtól pár száz méterre a 7-es út mentén van a parkoló, ahol otthagytuk autónkat, majd gyalog mentünk tovább. A botanikus kert fizetős (felnőtteknek 700 Ft, gyerekeknek 400 Ft, a családi belépő 2 felnőtt+2 gyerek 2000 Ft). A kertben, amely hatalmas területen fekszik, van egy tájmúzeum és egy halászati kiállítás (erre most nem maradt időnk), egy tanösvény (1,5 km hosszú), egy kilátó, játszótér a kicsiknek és a nagyobbaknak, egy belső tó és sok-sok tűzrakóhely, asztalok, padok. Az asztalok, padok egy része tető alatt van, ami védelmet nyújthat a nyári tűző napsütés, vagy a kisebb eső ellen. Van pottyantós és rendes angol wc is (az előbbi a játszótér közelében, az utóbbi a belső tó melletti erdészeti iskola épületében).

Mindezek mellett gyönyörű a környezet, van bőven hely rohangálni, a fiúknak focizni (van focipálya kapukkal, igaz a partvonal nincs felfestve, de nem is ez a lényeg), lehet fára mászni, bújócskázni a nagyok játszóterén a favárakban/között. 

Mi a pikniket sem hagytuk ki, mivel ehhez ragaszkodtak a lányok. Sütöttem debrecenit meg szalonnát (jó kis egészséges kaják), készítettem hozzá salátát. Vittünk magunkkal pokrócot (az asztalt és padot meghagytuk másnak) és a földre telepedve fogyasztottuk el a batyuban hozott ebédünket.

P1180901.JPG

P1180902.JPG

A nagyok játszóterének "várai"

P1180907.JPG

P1180910_1.JPG

P1180913.JPG

P1180922.JPG

P1180927.JPG

Fűzfa kunyhóban

P1180932.JPG

P1180930.JPG

Az arborétum belső tavacskája

P1180933.JPG

Van hely bőven focizni

P1180941.JPG

Egyik lány sem hagyta ki a fára mászást

P1180948.JPG

P1180954.JPG

Tető alatt padok, asztalok

P1180975.JPG

 Még érik a szeder!

P1180978.JPG

Miután kijátszottuk, kifutkároztuk magunkat és a hasunk is tele lett, a tanösvényre indultunk. 

P1180984.JPG

P1190009.JPG

A tanösvényen megtaláltuk a kilátót, amire felmásztunk és körülnéztünk.

P1180998.JPG

Bár ezen a fotón annyira nem látszik, de szinte az egész Velencei-tó látható a kilátóból.

P1180992.JPG

Rengeteg csipkebogyó és galagonya bokor hívogatott minket, hogy fogyasszunk a gyümölcsükből, s mi nem utasítottuk vissza a szíves invitálást.

P1190005.JPG

Az arborétum kapuján kívül indul az erdei tornapálya, amely 9 állomásból áll. Minden állomáson egy tábla mutatja, hogy milyen gyakorlatokat végezzünk az adott állomáson és a következő állomásig. A lányok nagyon élvezték, csak sajnos egy útkereszteződésnél nem tüntették fel, hogy merre folytatódik a pálya és mi rossz irányba indultunk. Mivel már a nap is lemenőben volt, inkább az autónk felé indultunk, a tornapálya gyakorlatait majd talán legközelebb folytatjuk.

P1190032.JPG

P1190033.JPG

P1190044.JPG

Szólj hozzá!

Címkék: kirándulás

Anyabetegség

2013.10.21. 14:21 Beso

Az elmúlt hétvégét családomtól távol töltöttem. Péntek este egy vacsora meghívásom volt, pár kedves volt kollégám körében. Szombat, vasárnap ugyancsak volt munkatársakkal csaptunk egy görbe hétvégét, ahol felelevenítettük a régi szép időket.

A lányokkal is beszéltünk erről a hétvégéről, hogy apával illetve a nagyikkal fogják eltölteni anya nélkül. Meg is egyeztünk, hogy az egyik anya nélküli estét itthon töltik apával, a másikon meg a nagyival lesznek. Szonja nem volt oda az előtte álló anya nélküli hétvégétől, de különösebben nem mutatta ellenérzését.

Csütörtökön reggel Szonja fájlalta kicsit a torkát, ami valóban picit piros volt. De nem volt nagy dráma és jókedvű volt. Délután fitnesz edzésre vittem és láttam rajta, hogy valami nem stimmel. Megfogtam a homlokát és éreztem, hogy hőemelkedése van. Edzés helyett így hazamentünk. Estére volt egy pici láza, éjszakára kapott lázcsillapítót. Reggel nem vittem suliba, lázzal ébredt. Kora délután már 39,6-ra kúszott fel a hője. Kapott napközben homeós bogyókat, délután miután a láza lement valamennyit, de aztán újra felfelé kúszott kapott lázcsillapítót. Este mikor elmentem itthonról, már jókedvű volt - annak azért nem örült, hogy elmegyek -, a láznak nyoma sem volt. 

Szombat-vasárnap míg én a kollégáimmal, Szonja és Kitti először apával, majd a nagyival mulatott. Telefonon K. beszámolt, hogy Szonja tökéletesen van, láznak azóta sincs nyoma.

K. szerint ez az egész betegség, az anyabetegség volt. Mióta sulis megint nagyon anyás lett, mint 5 évvel ezelőtt, amikor bölcsődés lett. Most azért nem olyan durva a helyzet, tehát pl. egy pohár vizet mástól is elfogad, de esténként anya meséljen, anya üljön az ágya mellett. Apukája megint kicsit ki van akadva ettől a helyzettől (amit teljesen meg is értek). Bizonyára az új helyzet, az új épület, az új emberek (tanítónénik, gyerekek) viselte meg lányomat ennyire. Pedig a suliban nagyon jól érzi magát, sok barátja van, a tanítónénikkel kapcsolatban sincs gondja. De azért mégis csak új helyzet ez neki, amit még fel kell dolgoznia. 

Ma már újból ment iskolába, hisz jó a közérzete, nem fáj semmije, láza sincsen és anya is itthon van.

Én meg többek között ilyen gyönyörű helyen jártam:

P1180804.JPG

P1180809.JPG

P1180833.JPG

Szólj hozzá!

Címkék: betegség

Múltidéző - Kirándulás a Zemplénben 4. - Megyer-hegyi tengerszem

2013.10.14. 08:50 Beso

Ha kicsit megkésve is, de végre eljutottam ahhoz, hogy a zempléni kirándulásunk befejező túrájáról is lepötyögjek pár sort. Tulajdonképpen ezért a "látványosságért" indultunk útnak hazánk ezen gyönyörű tájára. Telkibányai szállásunkról reggeli után indultunk el és kb. 1 órányi kocsikázás után Károlyfalván keresztül értük el a Mikolai Pihenő- és Szabadidőparkot, ahol egy halastó található. A halastó gazdája, Mikolai Péter bort is kínál a túrázóknak (kissé borsos áron), kutyája Géza pedig vigyázza a parkolóban hagyott autókat.  

A szabadidőparkból majd egy kilométeres, az út elején elég kemény, majd kicsit enyhébb emelkedőn keresztül érjük el a Megyer-hegyi tengerszemet. Valamikor ezen a helyen malomkövet bányásztak és a bánya megmaradt gödrében felgyülemlett a csapadékvíz. Így keletkezett ez a tó, amely egyes helyeken 6,5 m mélységű. A tavat hatalmas - néhol 70 méteres - sziklafalak veszik körül. A balesetek megelőzése végett a tó felett-mellett található sétaútvonalakon korlátokat helyeztek el. A gyerekek kezét azért nehezen engedtük el.

Talán valamit visszaad a tengerszem szépségéről a következő pár fotó:

P1150960.JPG

P1150995.JPG 

P1150999.JPG

P1160002.JPG

A bányászoknak annak idején sziklafalba vájt üregek szolgáltak szálláshelyül

P1160017.JPG

P1160013.JPG

A tengerszemhez vezető út felől ezt látjuk

P1150955.JPG

Kitti fedezte fel ezt az erdei siklót (egyébként a Zemplénben viperával is találkozhatunk!)

P1160022.JPG

Géza, a Mikolai Szabadidőpark kutyusa

P1150948.JPG

A lányok kihasználták Géza barátságos természetét és alig akartak továbbindulni

P1150954.JPG

A túra és a kutyázás után továbbindultunk, immár hazafelé. Útközben rövid időre megálltunk még Sárospatakon és sétáltunk egyet a Rákóczi-vár udvarában, parkjában.

 P1160033.JPG

P1160046.JPG

P1160048.JPG

P1160049.JPG

P1160066.JPG

Klassz kis játszóvár és csúszka is van a vár udvarában

P1160041.JPG

P1160044.JPG

Sajnos az ország leghosszabb libegőjére már nem jutott időn felülni, de bakancs listánkon fennmaradt a Zemplén és talán sikerül egyszer hosszabb időt eltölteni ezen a tájon, ami mindannyiunk szívébe belopta magát. 

Szólj hozzá!

Címkék: kirándulás

Szonja mondta

2013.10.12. 06:24 Beso

Csacsognak a barátnőjével:

Barátnő: Nálatok mi volt az ebéd a suliban?

Szonja rövid gondolkodás után: Honnan tudjam milyen leves...

Barátnő: És a második?

Szonja: Fúúúúj, undorító!

Már értem miért fogy el mindig az uzsonnás doboza tartalma :-)

--------------------------------------------------------------------

Valamiről mesél a vacsoránál, majd a mondandója végén kiszalad egy hatalmas böfögés.

Szonja: Ez volt a pont a mondat végén!

--------------------------------------------------------------------

Átvittem őket anyukámhoz, mert ott szerettek volna aludni. Kicsit még beszélgettünk anyuval, egyszer csak Szonja megszólal:

- Anya! Csak kérdezem...., de te mikor akarsz hazamenni?

Szólj hozzá!

Címkék: szonja duma

Séta a Jági tanösvényen

2013.10.03. 15:32 Beso

Hétvégén délelőtt egy rövid sétára volt kedvünk, egy olyan helyre, ami nincs túl messze fővárosunktól, nem is túlságosan megerőltető (a lányok, főleg Szonja nagyon kifáradnak a suliban), de azért mégis csak erdő. Eszembe jutott, hogy Kittiék a sulival tavaly, vagy tavalyelőtt voltak egy kiránduláson a Jági tanösvényen, ahonnan már a kora délutáni órákban vissza is tértek a sulilba.

A tanösvény Pilisszentivánról indul. Megnéztük itthon a térképen, K. be is pötyögte a koordinátákat a telefonjában lévő GPS-be, ami egyébként egyáltalán nem megbízható, ennek ellenére mi hittünk az útbaigazításának. A 10-es úton haladtunk Dorog irányába, beérkeztünk Pilisvörösvárra. Itt éppen javították a 10-es utat, volt egy kis elterelés. A telefonos térképünk jelezte, hogy már mindjárt a célnál vagyunk, de mi csak nem találtuk és valamilyen zsákutcába keveredtünk. Megkérdeztünk egy bácsit, hogy merre van a Villa Negra étterem (ugyanis e mellől a vendéglátóipari egység mellől indul a tanösvény), illetve a tanösvény. Halvány fogalma sem volt róla, ezek után már csak a fejünk után mentünk, amikor észrevettem egy buszmegálló táblájáról, hogy még nem is Pilisszentivánon vagyunk, hanem csak Pilisvörösváron. Innen már hamar megtaláltuk Szentivánt és nem sokkal, hogy magunk mögött hagytuk a község elejét jelző táblát jobbra kb. a második utcában megtaláltuk a Villa Negra éttermet és a Jági tanösvényt is.

Az étteremben beszereztünk egy tájékoztató füzetet a tanösvényről (480 Ft), ami egyébként az internetről is letölthető innen. A füzet megismertet bennünket a hárshegyi homokkővel, a Jági tó történetével és állat világával, az Ördög torony keletkezésével, bemutatja a Jági tanösvényen felbukkanó fákat, vadgyümölcsöket.

A túra nem hosszú mindössze 3,5 km, a szintemelkedés is elhanyagolható. (Mondanám, hogy akár babakocsival is bejárható, de nem tudom a két kerítést, amin keresztül létra vezet ki lehet-e hagyni.) A Jági tó stégjén fogyasztottuk el tízórainkat, ahol sajnos a molnárkákon kívül nem láttunk más állatot (egyetlenegy békát sem). Illetve láttunk pár kutya többször megjelent és belegázolt a vízbe, azután szaladtak vissza gazdáikhoz. Két helyen kerítést kellett másznunk, egy-egy létra segítségével. A tanösvény egyik állomásánál szép kilátás nyílik a Zsíros hegyre, Hármashatár-hegyre, és az Ördög torony sziklaképződményére. A tanösvény egyik szakaszán mindkét oldalon rengeteg szeder bokor volt. Sajnos a szeder szezonról már lekéstünk, pár szemet találtunk csak, viszont megállapítottuk, hogy nagyon kevesen járhattak erre, mert a bokrok tele voltak már elérett és elszáradt szederrel. A tanösvény egy másik szakaszán pedig rengeteg kökény és galagonyabokor volt. Életemben nem kóstoltam még galagonyát, pedig biztos más kirándulásainkon is találkoztunk vele, csak nem tudtuk, hogy azok a piros kis bogyók ehetőek. A tájékoztató füzetben viszont megtaláltuk a galagonya bokor leveleinek rajzát, így meg mertük kóstolni a termését is. Nekem az almához hasonlít az íze, marokszámra szedtük és ettük. A kökényt is megkóstoltuk (sőt K. és Kitti elég sokat ettek belőle), de az még nagyon fanyar volt, hisz még nem csípte meg a dér. A kilátó környékén pedig belebotlottunk pár csipkebokorba, erről is eszegettünk és pár csésze teára való a hátizsákba is került. Úgy látom a lányoknak nagyon bejön, ha lehet így eszegetni kirándulás közben a természet gyümölcseit. Egy korábbi kirándulásunk alkalmával pl. szilva került a pocakjukba. Ilyenkor valahogy a méterek is gyorsabban fogynak.

Mint említettem rengeteg kökény bokor volt a tanösvény utolsó szakaszán, rá is kerestem az interneten, hogy mily módon lehet kökény lekvárt készíteni. Találtam egy nagyon érdekes, hasznos blogot, melynek írója a vadnövényekből készített ételeinek, italainak receptjeit és egyéb hasznos tanácsokat tesz közzé.

És akkor pár fotó a kirándulásunkról:

A tanösvény tájékoztató táblája és egy kemence a Villa Negra étteremnél

P1180407.JPG

Erdőnjárók

P1180414.JPG

A Jági tónál

P1180439.JPG

Kutyák a vízben!

P1180428.JPG

Tízórai a tó stégjén

P1180446.JPG

Fahidacska (nem egy patak, hanem egy csalánmező felett)

P1180456.JPG

A kilátó ...

P1180463.JPG

...és a kilátás

P1180468.JPG

Kissé homályosan az Ördögtorony 

 P1180471.JPG

 Ezen a "létrán" kellett átmászni a kerítésen

P1180480.JPG

Futás!!!

P1180488.JPG

Egy nagyranőtt hársfa tövében

P1180495.JPG

Galagonya bokor levele és termése

P1180504.JPG

Alagút

P1180510.JPG

Túránk befejeztével elmentünk az alig 100 méterre található játszótérre (főút mellett található, mi akkor vettük észre, amikor túlmentünk a tanösvényhez vezető utcán). Van itt minden: "konditerem" a felnőtteknek, játékok az egész kicsiknek, játékok a kicsit nagyobbaknak, betonpálya kosárpalánkkal a kisebbeknek és a nagyoknak. Szuper hely!

P1180516.JPG

P1180520.JPG

P1180524.JPG

P1180529.JPG

A fa szaletli alatt padok, a szülőknek, vagy a megfáradt gyerekeknek. A homokozó felett ponyva, hogy a nyári napsütésben árnyékot adjon.

P1180530.JPG

Hullámcsúszda

P1180531.JPG

Szólj hozzá!

Címkék: kirándulás

Az első

2013.10.02. 08:13 Beso

Tegnap az apukájuk ment a lányokért suliba. Amikor ajtót nyitottam, még mielőtt üdvözölni tudtam volna őket, két lelkes kiscsaj egymás szavába vágva próbáltak valamit elhadarni, miközben Kitti két papírlapot nyomott az orrom elé. A nagy hangzavarban - mert két gyerkőc is tud ám rendesen hangzavart okozni - csak egy-két szót értettem meg: levél, padomban, kinyomoztuk, szerelmes...

Pár pillanat múlva kissé megnyugodtak - az izgatottság azért is volt, mert azon versenyeztek, mint általában amikor valami izgalmas dolog történik valamelyikükkel - végre sikerült összefüggően is elmondani, hogy Kitti két szerelmes levelet talált a padjában! Mindkettő a rajta lévő címzés szerint tényleg Kittinek szólt. A tartalmát nem árulom el, de valóban szerelmes levél. Ahogy Kitti mesélte, először nem tudta, hogy ki tette a padjába, de aztán szünetben azzal a fiúval akibe ő szerelmes (meg állítólag a fiú is belé), nyomozásba fogtak és hamarosan ki is derítették, hogy ki lehetett a "tettes". A gyanúsított először tagadott, de aztán töredelmesen bevallotta, hogy tényleg ő írta és ő helyezte el a leveleket oda, ahol Kitti megtalálta. Még azt is elmesélte szerelme tárgyának, hogy mennyi papírt elhasznált. míg végre megszületett ez a kettő, sőt elárulta, hogy otthon van még pár elkészült darab.

Annyira izgalmas számomra, szinte olyan volt, mintha nekem írtak volna. Kitti annyit mondott kérdésemre, hogy milyen érzés két szerelmes levél birtokosának lenni, hogy jó. Láttam rajta, hogy fel van dobva! (Nem tudom, hogy viszont szerelemre számíthat-e a hódoló....mert úgy tudom a lányom szíve már foglalt.)

Szóval Kitti lányom megkapta élete első, igazi szerelmes levelét. Boldogság :-)

Love-letter_resize.jpg

Update: Kitti másnap mesélte, hogy ismét kapott levelet, de csak egy tulipán volt belerajzolva, szöveg nélkül. Visszaküldte a feladónak azzal, hogy "írjál bele!". És visszajött ezzel a szöveggel: "ének óra van!".  

Kép forrása: http://www.cherylanswers.com

Szólj hozzá!

Címkék: gyerek szerelem

Fülbevaló

2013.10.01. 15:22 Beso

Amikor a lányok megszülettek, az apukájuk nem engedte, hogy kilyukasztassuk a fülüket (fülbevaló végett). Azon a véleményen volt, hogy jobb, ha erről majd maguk döntenek a későbbiekben. Nem nagyon értettem vele egyet, hisz engem is nagymamám pár hetesen (igaz titokban) vitt el a védőnőhöz, hogy átszúrassa a fülemet és fülbevalót rakasson bele. Azt hiszem akkoriban ez volt a "természetes", legalábbis nagyon sok kislánynak volt fülbevalója.

A következő fülbevalóhoz kötődő emlékem gimis koromhoz fűződik. Ekkoriban jött divatba az egy fülben több fülbevaló. Az egyik osztálytársnőm sorra lyukasztotta ki a lányok fülét a szünetekben, a lány wc-ben. Az eszközöket, úgymint injekciós tű, fertőtlenítő, Lidocain egy osztálytársunk - akinek anyukája doki volt - biztosította. Volt aki elájult a művelet közben, de a többség jól bírta a megpróbáltatást. A szépségért (divatért) mindent!

Felmerült már egy párszor a lányoknál, hogy szeretnének fülbevalót, de a füllyukasztásért nem voltak oda. Egy-két hete - a fene se tudja miért - Kitti el kezdte mondogatni, hogy most már szeretne fülbevalót. Húztuk- halasztottuk a dolgot - mintha nekem lőnék át a fülemet -, de Kitti a sarkára állt és a zsebpénzét is felajánlotta, ha az anyagiak lenne az akadálya annak, hogy lehessen fülbevalója.

Tegnap úszás után el is mentünk a közeli ékszerboltba és pár perc múlva Kitti már fülbevalóval a fülében távozott. Ahogy ígérték tényleg nem fájt, csak egy pár percig égett a belövés után a füle. Jól áll neki (van olyan kislány akinek nem?) és nekem most valahogy még nagylányosabb lett. 3-4 hétig ez az orvosi fülbevaló lesz benne, de az egyik nagyi már lecsapott a lehetőségre, hogy unokájának valamilyen szépséges ékszert vegyen a fülébe.

Szonja egyelőre a bátorságot gyűjti. Azt mondta, hogy neki majd 7 éves korában lesz fülbevalója, de lehet, hogy csak 8. Ő nagyon tart attól, hogy ez a dolog mégsem olyan fájdalommentes, mint ahogy a nővére állítja.

P1180532_resize.JPG

P1180533_resize.JPG

Szólj hozzá!

Címkék: fülbevaló