Boldog névnapot E. nagyinak (most kiírom, hogy) Erzsike nagyinak és J. nagyinak azaz Joli nagyinak!
Kitti nagyon helyes kis festményeket készített a nagyiknak névnapjukra. Persze elfelejtettem lefotózni, de majd utólag pótolom. EGyáltalán eddig talán egyszer készítettem olyan fotót, amikor Kitti alkot. Ez leginkább azért van, mert én is segédkezem neki, meg próbálom bizonyos keretek között tartani művészeti kilengéseit (pl. ne festékezze össze a függönyt, meg ne nyalogassa a festékes ecsetet) és ilyenkor annyira rákoncentrálok, hogy eszembe se jut fotózgatni. Úgy látom egyre inkább megkedveli (végre) a festegetést. Talán a Maszat klubnak is köszönhetjük.
Két napja kezdődött, hogy Kitti el kezdett félni a magasságtól. Vagy legalábbis úgy gondolom, hogy a magasságtól fél. Az E. nagyinál egy komódra szoktuk ültetni, amikor adjuk rá a cipőjét, és vasárnap el kezdte sírós hangon mondani, hogy le fogok esni, le fogok esni. Tegnap meg előkerült a létra itthon, amire Kitti mindig előszeretettel mászik fel. Amint meghallja a létra fémes hangját, vagy meglátja már rohan is és mászik fel, egészen a legmagasabb fokáig. Emlékszem még nem tudott rendesen járni, talán még egy éves sem volt, amikor először felmászott egy létra második, vagy harmadik fokára. Tegnap meg kb. a második fokon állt és kiabált, hogy "anya, le fogok esni". HIába mentem oda és fogtam meg a derekát, nem mert tovább menni, pedig láttam, hogy nagyon szeretett volna. Csak azt hajtogatta, hogy le fog esni. Fürdés után meg a mosógépre ültetjük, amíg megtöröljük, és onnan is le akart esni. Kíváncsi vagyok meddig fog ez nála tartani. Vagy lehet, hogy tériszonyos lesz????