Az elmúlt hétvégét családomtól távol töltöttem. Péntek este egy vacsora meghívásom volt, pár kedves volt kollégám körében. Szombat, vasárnap ugyancsak volt munkatársakkal csaptunk egy görbe hétvégét, ahol felelevenítettük a régi szép időket.
A lányokkal is beszéltünk erről a hétvégéről, hogy apával illetve a nagyikkal fogják eltölteni anya nélkül. Meg is egyeztünk, hogy az egyik anya nélküli estét itthon töltik apával, a másikon meg a nagyival lesznek. Szonja nem volt oda az előtte álló anya nélküli hétvégétől, de különösebben nem mutatta ellenérzését.
Csütörtökön reggel Szonja fájlalta kicsit a torkát, ami valóban picit piros volt. De nem volt nagy dráma és jókedvű volt. Délután fitnesz edzésre vittem és láttam rajta, hogy valami nem stimmel. Megfogtam a homlokát és éreztem, hogy hőemelkedése van. Edzés helyett így hazamentünk. Estére volt egy pici láza, éjszakára kapott lázcsillapítót. Reggel nem vittem suliba, lázzal ébredt. Kora délután már 39,6-ra kúszott fel a hője. Kapott napközben homeós bogyókat, délután miután a láza lement valamennyit, de aztán újra felfelé kúszott kapott lázcsillapítót. Este mikor elmentem itthonról, már jókedvű volt - annak azért nem örült, hogy elmegyek -, a láznak nyoma sem volt.
Szombat-vasárnap míg én a kollégáimmal, Szonja és Kitti először apával, majd a nagyival mulatott. Telefonon K. beszámolt, hogy Szonja tökéletesen van, láznak azóta sincs nyoma.
K. szerint ez az egész betegség, az anyabetegség volt. Mióta sulis megint nagyon anyás lett, mint 5 évvel ezelőtt, amikor bölcsődés lett. Most azért nem olyan durva a helyzet, tehát pl. egy pohár vizet mástól is elfogad, de esténként anya meséljen, anya üljön az ágya mellett. Apukája megint kicsit ki van akadva ettől a helyzettől (amit teljesen meg is értek). Bizonyára az új helyzet, az új épület, az új emberek (tanítónénik, gyerekek) viselte meg lányomat ennyire. Pedig a suliban nagyon jól érzi magát, sok barátja van, a tanítónénikkel kapcsolatban sincs gondja. De azért mégis csak új helyzet ez neki, amit még fel kell dolgoznia.
Ma már újból ment iskolába, hisz jó a közérzete, nem fáj semmije, láza sincsen és anya is itthon van.
Én meg többek között ilyen gyönyörű helyen jártam:
