Nem vagyok egy főzőtündér. Nem szeretek főzni. Nekem macera kitalálni, hogy mit főzzek: na nem azért, mintha nem lenne jó pár szakácskönyvem, meg aztán itt van az internet, ahol aztán tényleg több ezer, tízezer, százezer recept közül lehet válogatni finomabbnál finomabb ételeket, de van nekem két válogatós lányka, akik inkább a hagyományos kajákat eszik, az újdonságokat általában elutasítják. K. nagyon szereti a zöldséges kajákat a lánykák a zöldségeket inkább nyers állapotban tömik magukba, főtt formában maximum főzelékként fogadják el. Igaz van egy-két kaja, amiben eldugom a zöldséget (pl. zöldséges fasírt, vagy valamilyen húsos-zöldséges szósz tésztához) és nem teszem közhírré, hogy mit is tartalmaz. Ahhoz, hogy főzzek be is kell vásárolni, ezt sem csípem túlságosan, mivel már a közértbe, piacra is úgy kell menjek, hogy tudom, hogy mit akarok készíteni. Viszont van nekem egy jó tündérem, anyukám személyében, akinek elég egy telefon, hogy anyu, nem szeretnél valamit nekünk főzni? És máris fortyog a fazékban a leves, sül a husi a tepsiben, az én dolgom csak az, hogy vagy felnyalábolom a családot és leülünk anyunál a terített asztalhoz, vagy áthozom a még gőzölgő ételt. Így aztán el is kényelmesedtem ebből a szempontból.
Mostanában viszont valamiért többet állok a tűzhelynél és a lányok is egyre többet és szívesebben csatlakoznak hozzám. Ezt is anyunál kezdték, amikor nála voltak sokat főztek együtt. Először csak imitálva, vagyis kiszedték anyu konyhaszekrényéből a műanyag edényeket, fakanalakat, habverőt és játszásiból főztek, majd egyre többet be is segítettek a nagyinak. Nudlit, gombócot formáztak, tojást vertek stb.
Szóval már itthon is sokat főzünk együtt. Szonja nagyon ügyesen bánik a zöldséghámozóval, együtt ülünk a kis sámlikon és miközben puculjuk a krumplit vagy répát: beszélgetünk az "élet nagy dolgairól". A gombát mindketten imádják pucolni, igaz megenni egyik sem hajlandó. Múltkor rántott halat sütöttünk és rá kellett csodálkoznom, hogy Kitti milyen ügyesen paníroz. Én voltam a lisztbehempergető, ő pedig a tojásozást és prézlizést végezte. Gyorsan, precízen dolgozott a kezem alá, alig győztem a serpenyőbe rakni az elkészült halszeleteket.
A legjobban süteményezni szeretnek. Öntik a tálba a lisztet, sütőport, felütik a tojást, felverik és ízlelgetik, nyalogatják a fakanálról, vagy a habverőről a krémet. A krémek, keverttészták táljának tisztára nyalását ki nem hagynák. Utána pedig együtt várjuk, hogy kisüljön majd kihűljön a finomság. Apának pedig eldicsekednek, hogy ezt a finom sütit ők sütötték!