Kitti és Szonja blogja

A rotavírusok a csecsemők és kisdedek hasmenéssel, hányással járó megbetegedéseinek a leggyakoribb okozói. Az óvodáskor végére gyakorlatilag minden kisgyermek legalább egy alkalommal megfertőzödik és a betegség annál súlyosabb, minél fiatalabb életkorban történik. A hat és huszonnégy hónap közötti kisbabák a legveszélyeztetettebbek, mivel náluk nehezebb a folyadékpótlás, és emiatt könnyen kiszáradhatnak. A rotavírus fertőzés felnőtteket, különösen idős embereket is érinthet, ám a kisgyermekor után ritkán okoz súlyos kiszáradást. A rotavírust "demokratikus" vírusnak is nevezhetjük, hiszen gyakorlatilag az összes gyermeket megfertőzi világszerte, nemtől és szociális helyzettől függetlenül.

Rövid, pár napos lappangási idő után viharos gyorsasággal alakul ki a vizes hasmenés és hányás, amely 3-7 napig is eltarthat. Ez napi 5-10 (vagy akár több) vizes széklet ürítését jelenti. A csecsemők és kisdedek folyadék- és sóháztartása köhnnyebben felborul, mint a nagyobb gyermekeké. A folyadékvesztés egyik jellegzetes tünete a súlyvesztés. Az ürített vizelet mennyisége csökken, a bőr száraz tapintású, könnyen ráncba emelhető lesz, a szem aláárkolttá, karikássá, a nyelv és a nyálkahártyák szárazzá válnak. A kutacs besüped, a láz magasrta szükik, tudatzavar, ritkán lázgörcs is kialakulhat.

A rotavírus fertőzésből a legtöbb beteg meggyógyul, de a súlyos folyadék- és sóvesztés következtében - főként a csecsemők - könnyen kiszáradhatnak. Amennyiben a kiszáradást nem kezelik megfelelően, az súlyos sokkos állapothoz, szívritmus zavarhoz és akár halálhoz vezethet.

Jelenleg nincs megfelelő kezelés a rotavírus fertőzés gyógyítására. A különböző gyógyszerek, mint például az antibiotikumok, hányáscsillapítók, hasmenés ellenes gyógyszerek használata nem javasolt, kivéve, ha azt a kezelőorvos külön ajánlja. A kezelés csak a tüneteket enyhíti, legfontosabb szempontja a kiszáradás megelőzése. A hasmenés megjelenésekor a szájon át történő folyadékpótlás jelenti az elsdleges megoldást. Hányás esetén többször, kevesebb mennyiségű folyadék adása javasolt. A megfelelő összetételű folyadék cukrot, nátriumot és káliumot is tartalmaz (pl. cukros tea).

A súlyosan kiszáradt, sokkos állapotú gyermekek, akik szájon keresztül nem képesek folyadékot fogyasztani, kórházi kezelésre inifúzióra szorulnak.

A vírus a szervezetbe kerülését követően a vékonybél sejtjeit fertőzi meg. A vírus szaporodásának következtében elpusztítja a megferőzőtt gazdasejteket. Elsődlegesen a vékonybél boholy csúcsi felszínén lévő sejtek károsodnak. E sejtek felelősek a szénhidrátok emésztéséért és a folyadék felszívódásáért. A fertőzés tehát a szénhidrátok bontásának zavarához vezet, és a bélen keresztüli nagymennyiségű folyadékveszteséggel jár.

A rotavírus okozta hasmenésben szenvedők nagy mennyiségű vírust ürítenek székletükkel már a tünetek jelentkezése előtt és a betegség elmúlását követően is. A vírus igen ellenálló a különböző környezeti tényezőkkel szemben. Kézbőrön órákig, fertőzött játékokon, háztartási eszközökön, egyéb tárgyakon napokig képes túlélni. Már néhány 10 db kórokozó elegendő a betegség kiváltásához. Zárt közösségekben (pl. bölcsöde, óvoda, család) leggyakrabban a szennyezett kezek által terjed emberről-emberre. Emellett légutakon kersztüli ferőzés is előfordulhat, főként cseppfertőzés útján.

Az első természetes rotavírus fertőzés átvészelését követően semlegesítő ellenanyagok (antitestek) képződnek, melyek teljes védelmet ugyan nem nyújtanak, de részleges védőhatásuk miatt a későbbi fertőzések kevésbé súlyos tüneteket okoznak. Az ismételt fertőzések leggyakrabban az élet első 3-5 évében jelentkeznek.

A védőoltás 6 hetes kortól adható. Bármely évszakban beadható. Az első adag 6 hetes kortól adható, a második 4 hét múlva és 24 hetes életkorig mindkét adagot be kelll adni.

A második adag beadása után két héttel az oltás már hatásos védelmet biztosít a rotavírus fertőzés súlyos formája ellen.

A rotavírus elleni vakcinát szájon át kell alkalmazni.

A rotavírus elleni védőoltás beadható a hazai kötelező oltásokkal együtt (azokkal egyidőben, vagy a köztük levő időszakban is).

A 2 adagos vakcinával végzett klinikai vizsgálatok az igazolták, hogy a védőoltás jól tolerálható. A leggyakrabban észlelt nemkívánatos reakciók: ingerlékenység, étvágytalanság, láz, fáradtság.

A védőoltások nem gyengítik az immunrendszert, mindössze egy kicsit "működtetik", azaz sokkal enyhébb formában ismertetik meg a kórokozókkal az immunrendszert, mint a valóban betegséget okozó baktériumok, illetve vírusok tennék. "

Nálunk mindkét lánynál lázzal indult a betegség. A kicsinél már aznap volt 3-4 hasmenés (de még nem vizes!), amiről azt gondoltam, hgoy a fogzás okozta. Éjszaka aztán felment a láza és hányt egyet. Másnap kezdődött a hígabb hasmenés, ami elég gyakori volt és zöld színű! Szonja kedve a hasmenések miatt nem változott, jó kedvű volt. Viszont nem nagyon evett (gondolom hányingere is volt). A kakilásokkor görcsök kínozhatták. A betegség alatt nem lázasodott be sokszor (naponta kétszer) és nem is ment túl magasra a láza. 38,3 volt a legmagasabb (igaz kapott lázcsillapító kúpot). Újabb hányás csak az ötödik napon volt, lehet hogy visszafertőződött. És innentől kezdett rosszabbodni az állapota. A kakija egyre vizesebb lett. A kiszáradás jelei, amit mi észleltünk: bágyadtság, nyűgösség (leginkább csak az ölünkben volt hajlandó elleni); hőingadozás (néha feljebb ment a hője, de nem lázasodott eleinte be, csak hőemelkedése volt); egyre kevésbé fogadta el a folyadékot, a végén már egyáltalán nem. Egyenesen tiltakozott ellene!

Kittinél sokkal enyhébb lefolyású volt, neki négy napig volt napi 2 alkalommal hasmenése (volt olyan nap, hogy egyáltalán nem volt széklete!).  Ő kakiláskor panaszkodott is a hasgörcsről. Étvágya neki sem volt egyáltalán, tulajdonképpen 4 napig semmit nem evett!

Ő csak egyszer lázasodott be a betegség "indulásakor".

Legfontosabb a folyadékpótlás. Egy olyan gyereknek, akinek nem megy a hasa testsúlykilogrammonként 1 dl folyadékot kell innia. Súlyos hasmenés, hányás esetén ennek a dupláját!!!! Mérni kell a kisbeteg által elfogyasztott folyadék mennyiségét! Én fél literes üvegekbe öntöttem bele a folyadékot és abból öntöttem át pohárba, cumisüvegbe fogyasztásra. Így követni tudtuk, hogy Szonja mennyit iszik. (Naponta 5-6 alkalommal jöttek az ápolók és jegyezték fel, hogy mennyi folyadékot ivott meg, emellett persze figyelni kell, hogy hány alkalommal volt székletürítés, folyadékveszteség). A kórházban a teát javasolták elsősorban ivásra illetve a szűrt almalevet. Elmondták még, hogy nem kell diétát tartani. Azt egyen a kisbeteg amit kíván! Legyen az ropi, vagy túrórudi, vagy krumplipüré bármi! (Jó azt nem mondták, hogy körömpörkölt, de egy ekkora gyereknek talán nem is ad az ember ilyesmit.) A ropit egyébként több doki is ajánlotta a sótartalom miatt.

Anyatejes baba természetesen annyiszor szopizzon, ahányszor akar! Tápszeres babáknál lehet adni a megszokott tápszert, nem kell higítani!

Az egyetlen dolog amire figyeljünk, hogy hányás után egy órát ne adjunk se inni, se enni, hogy nyugodjon meg a kisbeteg gyomra.

Olyan gyógyszert, ami a hányást, hasmenést visszafogná nem szabad alkalmazni, mert a betegségből úgy épül fel legjobban a beteg, ha kiürül belőle a sok vírus. Ezekkel a gyógyszerekkel viszont ezt megakadályozzuk!!!! Egyedül a Normafloret (vagy Protexint) engedélyezték, amik segítik a bélflóra helyreállítását annak különböző eredetű károsodása esetén.

Hasmenésre jó kaják pl. a répa (megfőzve vagy ivólének). Van a Hippnek egy répás, rizsnyákos itala (van benne még sok minden más is) patikában kapni. Jó még a rizsnyák. Készítése házilag: egy rész rizst, hat rész vízben kell főzni egy óra hosszán keresztül. Amennyiben szükséges a vizet pótolhatjuk. A rizsnek a főzővizét kell megitatni a beteggel, amibe tehetünk egy pici sót.