Homokoznak az udvarban. Kitti, Szonja és Eszti (Szonja korabeli kislány). Szonja le szeretné venni a szandálját és zokniját. Magyaráz, mutogat, hogy anya vedd már le. Kitti is azonnyomban le szeretné venni, meg Eszti is erre utaló mozdulatokat tesz. Kérdezi Kitti Esztit: "le szeretnéd venni a cipődet? Várj megkérdezem, hogy leveheted-e!". Odamegy Eszti nagyijához és kérdezi: "Leveheti az Eszti a cipőjét és zokniját?" Eszti nagyija: "Nem, nem veheti le." Kitti: "De ha látja, hogy mi levesszük, akkor ő is biztos le szeretné venni. Tudod mit? Akkor én sem veszem le!"

Én meg csak néztem tátott szájjal (na jó ez költői túlzás), hogy milyen jó fej a lányom. Persze két perc múlva felülbírálta az álláspontját és levette a szandálját, de olyan jó volt, hogy a másik gyerekre is gondolt!