Hétfőn voltunk Szonjával kontrolon a fül-orr-gégészeten. Teljes nyugalomban mentem vele, meg voltam győződve, hogy minden OK, meggyógyult. A füléből nem folyt már semmi, jó kedvű volt, láza nem volt már egy hete. Igaz, hogy egyet-kettőt néha köhécselt, de ezt betudtam annak, hogy biztos jön a szemfoga, ezért talán több nyál termelődik a szájában és ahogy az hátracsurog attól köhög.
A dokinéni megvizsgálta és majd leestem a székről, amikor közölte, hogy megint el kell kezdenünk az antibiotikumot, mert pici lánykámnak még mindig piros a torka, a füle sem százas, az orrmandulája nagy, a nyálkahártyája meg van duzzadva. Pedig már úgy örültem, hogy vége a "kínzásnak", a napi kétszeri antibiotikum szájbafecskendezésének (csak így tudom beadni neki), az orrszívásoknak, orrspriccniknek, csöpögtetéseknek. Egyedül a fülcseppet nem kell már használnunk.
Tényleg semmi jele pedig annak, hogy beteg lenne. Igaz az éjszakáink kicsit zaklatottabbak, de ezt is a fogzás számlájára írtam. De lehet, hogy a dokinéninek van igaza, és feszül Szonja füle, ahogy fekszik, meg nem kap rendesen levegőt sem. Éjjelente legalább háromszor megébred, és csak az a jó, ha anya vigasztalja meg. Kitti is most valahogy könnyebben felébred, ha éjjel Szonja felsír, vagy kiabál nekem, hogy menjek.
Reggel bezzeg húzza kisebbik csemetém a lóbőrt. Tegnap is fél 10-ig aludt, a délutáni alvást persze bojkottálta. Ma is majd 9-ig aludt, de gondoltam, hogy azért alszanak egy rövidet ebéd után, mivel délelőtt a közeli tónál voltunk kacsát etetni, futkározni, falevelet gyűjteni. Beparancsoltam őket az ágyba 1 körül azzal, hogy alvás után megyünk a szomszéd kisfiúhoz születésnapi zsúrra. A bébiőrön keresztül egy órán át hallgattam ahogy Szonja beszél, énekel, kacag. Egy szemet nem aludtak. De jól bírták a bulizást, Kitti mondjuk a fürdetésnél már nagyon ki volt purcanva. Úgy vettem észre, hogy ő kevésbé bírja a strapát. Ha fáradt el kezd nyafogni, nyüglődni, hisztizni. Szonja sokkal jobban bírja. Ő ugyanolyan jó kedvű akkor is ha fáradt, nem nyafog, nincs hiszti, dumál, játszik, s amikor ágyba kerül két perc alatt elalszik. Kivéve a ma estét. Nem volt nyügős, de hiába múlt már el 8 óra is, hogy ágyba került, csak szövegelt, meg énekelt. Azt hittem ezt az éjszakát átdajdajozza, de szerencsére már az igazak álmát alussza. De jó lenne, ha ezt reggelig tenné!!! Erről jut eszembe. Talán másfél hete volt két olyan éjszaka, hogy nem ébredt fel, csak hajnalban úgy 5-6 körül, majd a tejcsije elfogyasztása után még visszalaudt úgy 8-ig. Ez a két átaludt éjszaka volt a születése óta eltelt 21 hónap alatt!!! Remélem, hogy ezeknek az éjjeleknek a száma most már nőni fog!!!
