vagyis írok arról, ami épp eszembejut. Most nagyon elvagyok havazva (ki nem, így ünnepek előtt?) ráadásul Szonjácskámnak jönnek az alsó szemfogai és elég zaklatottak az éjszakáink. Legalább négyszer kel éjféltől reggelig.

Múlt héten elmentünk egy homeopátiával is foglalkozó gyerekorvoshoz. Javasolt egy alkati szert Szonjának, ami reméljük, hogy több problémára is meghozza a megoldást. Azt el is felejtettem írni, hogy - szerintem a sok antibiotikum is közrejátszott - egyik napról a másikra előjöttek a már rég elfelejtett ekcémás pöttyök több helyen is Szonján. Szerintem ennyire még soha nem volt ekcémás (vagy ahogy ő mondja bibis), a karján, hasán, lábszárán, lábfején és a kezén az ujjain. Pedig azt hittem, hogy ő már kinőtte, mert talán egy éve volt utoljára rajta kiütés. Abban reménykedem, hogy az alkati szer, plusz egy szintén homeós kenőcs (azt hiszem Halicar a neve) segít elmúlasztani ezeket a viszkető piros pöttyöket.

Mióta Szonja kilábalt ebből a hányós-hasmenős betegségből az étvágya többszörösére nőtt (emlékszem ugyanígy volt egy darabig a tavaszi rota vírusos megbetegedés után is). Szinte állandóan eszik. (Épp ezért sokszor bajban vagyok, ha valamilyen homeós cuccot kéne bevennie, mert nincs szinte olyan óra, hogy ne venne magához valamilyen étket.) Mi ennek nagyon örülünk, mert egyébként annyira rossz evők mindketten.

Kittinek is talán kicsit jobb az étvágya, s ami külön öröm nekem, az oviban olyan dolgokat is megeszik, amire itthon eddig csak pfujjogott. Valamelyik nap például sóskát evett!!! Ez nagy szám, hisz főzelékek közül azt hiszem csak a borsót és a krumplifőzeléket volt hajlandó itthon megenni. Úgy látom, hogy bejön az, amit több anyukától is hallottam, hogy az oviban, ha látja, hogy a többi gyerek is megeszi a kaját neki is megjön hozzá a kedve (vagy a bátorsága, hogy egyáltalán megkostólja). Igaz a mindenféle kencéket (értsd: vajkrém, körözött, halkrém stb), amit reggelire kapnak még most sem  hajlandó megenni, így jobbára üres kenyeret, péksütit majszolgat reggelente és délutánonként. Nem hiába hízott már egy kilót mióta oviba jár (itthon alig evett/eszik pékárut).

Szonja is - nővéréhez hasonlóan - igazi cserfes csajszi. Szinte egész nap be nem áll a szája. Ha egyedül is játszik párbeszédeket folytat a játékaival, csak mondja és mondja é mondja. Zabálni való. Eljött neki a miért korszak is. A végtelenségig tudja folytatni ezt a "játékot". Előfordul, hogy már nem tudok neki válaszolni a sok miértre és akkor előveszem azt a szót, amivel le lehet zárni (helytelenül?) egy ilyen lavinát: azért. Így aztán megesik, hogy felteszi a kérdést, hogy miért....és már válaszol is: azért? 

Kittinek is vannak aranyos és sokszor felnőttes "beszólásai". Egyik este mesét néztek, miközben én készítettem a vacsorát. Asztalhoz hívtam őket, mire Kitti megkért, hogy kapcsoljam ki a tv-t. Szonja nem tetszésének adott hangot, mire Kitti magyarázni kezdett neki: "Tudod Szonja azért kértem meg anyát, hogy kapcsolja ki a tv-t, hogy beszélgessünk!" Majd lehidaltam. És tényleg jól elbeszélgettünk. Mesélt (végre) az oviról is (igaz ehhez elég sokat kellett kérdezgetnem), de megtudtam pár dolgot arról, hogy miket csinálnak, tanulnak az oviban. 

Másik alkalommal figyelmetlenségből leverte a poharat az asztalról, amiből kiömlött az innivalója. A reakciója az volt, hogy el kezdte magát dorgálni: "Persze azért ömlött ki a tea, mert mindig azt a buta tv-t nézed!"...nekem már meg sem kellett szólalnom.

Tegnap reggel, amikor K. ment dolgozni megpuszilgatta lányait. Kitti amikor megkapta az apa pusziját az arcát beletörölte a saját vállába (gondolom K.-ban először az a gondolat támadt, hogy az egyik szerelmetes csemetéje nem kér a pusziból és ezért letörölte azt az arcáról, de nem!), s így szólt: "Apa, eltetmettem a puszidat, hogy egész nap vigyázzon rám!" (Hogy ezt honnan szedte????) K. teljesen odalett....

Szonja igyekszik utánozni továbbra is a nővérkéjét. Ami érdekes, hogy vagy AZ KELL, ami a nővéréé, vagy AZ NEM KELL, ami a Kittié. Általában amivel Kitti épp játszik, AZ KELL, de pl. fel nem venné Kitti kinőtt sapkáját, vagy nem iszik a Kitti poharából. Viszont az etetőszékét rendre használja és felénk fordulva közli, hogy Kitti kölcsönadta (ami persze nem egészen van így).

Tegnap este hatalmasat hancúroztak. Kettesben játszottak és annyira jól szórakoztak, hogy anyai szívem majd kiugrott a boldogsától. Csak a gurgulázó nevetésükre, kacagásukra lettem figyelmes. Szonja belefújt Kitti hasába, hátába, majd lovacskáztak (Kitti volt a ló, Szonja meg a lovas) és a megbokrosodott ló mindig levetette magáról a lovasát. Még nem láttam őket így hancúrozni.