Ma elmentünk Szonjával a dokinénihez egészséges igazolásért, hogy elkezdhessük újból a bölcsit. Amint beléptünk a rendelőbe és Szonja meglátta a dokinénit hangos nemtetszését fejezte ki (nem a doki, hanem Szonja). Magyarul: üvöltött, mint a fába szorult féreg. Mondtam jövetelünk célját, dokinénink meg közölte, hogy lesz itt még más is. A kérdőjelbe változott fejem láttán elmondta, hogy fel kéne venni a 2 éves státuszt (mérlegelés, mérés) és ha már ilyen kedvesek voltunk és eljöttünk látogatóba egy szurival teszi emlékezetessé ezt a látogatásunkat (még októberben megigényeltük a Prevenar oltást, csak azóta elsősorban a betegségek miatt, másodsorban anyai feledékenységből ez elmaradt). Nem tudom Szonja mennyit értett a párbeszédből, szerintem sokat nem, mert nem hallhatta a saját sírásától. A mérlegelésnél már visított (fogalmam sincs miért), hiába magyaráztam, hogy csak rá kell ülnie a mérlegre. Amikor azt mérték, hogy milyen hosszú és ehhez le kellett feküdnie hárman fogtuk le, hogy megtudjuk 84 cm hosszúságúra nőtt 2 éves korára. A súlya 10340 gramm mindössze, nem egy elhízott baba (akarom mondani kislány).

Amikor a szívét meg egyebet hallgatott a dokinéni Szonja már elcsitult egy picit, de valószínűleg csak azért, hogy utána még hangosabban rázendíthessen. Aztán jött a gyors szuri, nagy üvöltés és egy perc múlva teljes lenyugvás anya ölében. A matricák kézhezvétele után már mosolygott és búcsúzóul már integetett is. Amikor anyunál kértem Szonját, hogy meséljen mi volt a dokinéninél, akkor valahogy így foglalta össze: "Doktornéni hátamat hallgatta én sírtam." És szurit kaptál? (kérdezte anyukám) Nem, virágot kaptam (mondta Szonja), utalva ezzel a virágos matricára. Este az apjának is azt mondta, hogy nem kapott szurit...ezek szerint azt nem is vette észre???

Egyébként egészséges, a köhögésére azt mondta a doki, hogy ez így lesz májusig. Egyik nap lehet, hogy egyet a következő nap lehet, hogy harmincat is köhög. És a szokásos szöveg: csurog a váladék hátra a torkába.... EGyébként ma alig köhögött. Talán kettőt. Lehet, hogy jót tett a reggeli játszóterezés? Amikor jöttünk hazafelé az oviból megálltam egy pillanatra a játszótér melletti bankautomatánál. Szonja egyből felismerte a környéket és egy kis csúszdázást követelt. Nem mondom, hogy repestem az örömtől a játszóterezésért ezekben a mínuszokban, de annyira kiverte a hepajt, hogy megadtam magam. Naná, hogy rajtunk kívül csak azok a munkások voltak a játszótéren, akik épp a kerítést javították. Szonja minden játékon végigment, csúszdázott, hintázott, rugóhintázott, főzött nekem krumplipürét (mostanában mindenkinek krumplipürét készít. Sőt az egyik mesekönyvben szerepel egy krumplibogár neki az is krumplipüré.). Jó háromnegyedórát játszótereztünk, aztán sikerült visszatuszkolnom az autóba.

Ez nem gyerek dolog, de lejegyzem, hátha van olyan "újszülött" rajtam kívül, aki még nem hallott róla. Felhívott egy férfi a mobil telefonomon (természetesen rejtett számról), hogy ő a T-Mobile-tól hív, bediktálta a telefonszámom és megkérdezte, hogy ez az enyém-e. Mondom, hogy ördöge van, mert az enyém. Be is mutatkozott (én szokásomtól eltérően valamiért bunkó módon elhallgattam a nevem) s közölte, hogy a mai napon valamilyen gépi sorsoláson, mely közjegyző jelenlétében történt kihúzták a telefonszámom és egy nagyobb - adómentes! - összeget nyertem. (Már magamban ujjongtam, és a szemem előtt már úszkáltak is azok a dolgok, amikre a nyereményt költöm, igaz azt még nem tudtam, hogy mennyi az annyi.) A pénzt még a mai napon futárszolgálat (???!!!) útján elküldik hozzám este fél nyolckor ennek valamint annak a feltétele, hogy egyáltalán elárulja a nyeremény összegét azonban az, hogy diktáljam be az adataim: nevem, születési adataim, anyám nevét, lakcímem. Na itt már nagyon nem tetszett az egész: ad1. ma húzták ki a számom és már ma meg is kapom a pénzt??? ad 2. futárszolgálattal??? baromság ad3. Előfizetéses telefonom van a TMobile még a lábméretemet is tudja, miért kéne nekem bediktálni az adataim? Maximum egyeztethetünk. Mondom a fószernak, hogy ne haragudjon már, de mi a biztosíték arra, hogy ő valóban a TMobile-tól hív, mivel rejtett számról jött a hívás. Pacák: hát csak a bizalmamra tud számítani (ja ebben a világban). Aztán amikor kértem, hogy akkor adjon meg egy számot, amin visszahívhatom megszakadt a vonal.... azóta sem keresett senki a nagy nyereménnyel..brühühühhüüü

Egyből hívtam K-t, hogy nem hallott-e valamilyen átverésről. Ő már hallott róla, s most este én is utánanéztem a neten. Hirtelen ezt találtam: egy másik "áldozat" és a hivatalos felhívás.

S végül megint egy Kitti duma: 

Meséli, hogy amikor kint voltak az oviban az udvaron a KisBencével (egyik barátja) jeget ettek. Magyarázom neki, hogy nem szabad jeget meg havat enni, mert azon túl,hogy hideg, koszos is és beteg lehet tőle.

- Igen tudom anya, kigyulladhat tőle a torkom!