Túl vagyunk az első iskolai héten, sőt már bőven benne járunk a másodikban. Vegyesek a tapasztalatok az érzelmek. A tanulással, tanítási órákkal nincs gond, ugyanis arra a kérdésre, hogy mi tetszik a legjobban az iskolában Kitti az órákat válaszolta. Ami nem tetszik neki igazán, hogy itt nincsenek az udvaron játékok (illetve vannak, de igen-igen szegényes), mint az oviban. Állítólag sokat ücsörög a padon és nézi a többieket. Lefordítva: nem sikerült még igazán beilleszkednie. Alapvetően visszahúzódó, félénk típus. Hiába van 1-2 ismerős gyerkőc (akikkel egy oviba, vagy egy csoportba járt), nem találta meg még szerintem a "barátokat". Biztos vagyok benne, hogy 1-2 hónap elmúltával könnyebb lesz neki is.
Az itthon töltött hétvége után nagyon nehéz volt az új hetet elkezdeni. Már vasárnap délután elkezdődött a nem akarok iskolába menni, inkább itthon maradok anyának segíteni nyafogás. Még el is gondolkodtam rajta, hogy lehet itthon kéne tartani 1 vagy 2 napot, mert pénteken délután belázasodott, még szombaton is lázas volt, de vasárnap már csak hőemelkedése volt. (Szonja is összeszedett egy jó kis tüszős mandulagyulladást, ő ma ment először oviba.) De vasárnap már nem volt egyáltalán letörve, jó kedve volt (egészen délutánig, amikor el kezdett azzal foglalkozni, hogy másnap suli), a torka még piros volt (de neki alapjában véve is az átlagosnál mindig pirosabb), de nem fájlalta. Így eldőlt, hogy nem marad itthon, hanem megy suliba. Hétfő reggel folytatódott a próbálkozás mindenfélével, hogy ne kelljen suliba menni, de szerencsére kedden már gördülékenyen zajlott a reggel.
Türelmesnek kell lennem, lennünk, mert ez egy igazán nagy változás Kitti életében. Most már nagyobb, értelmesebb, mint amikor oviba indult 3 és fél évesen, most már felfogja, hogy ez egy állandó dolog, ide fog járni minden nap, ezekkel a gyerekekkel és egy jó ideig ezekkel a tanítókkal fogja eltölteni minden napját. A tanítónéniket szereti, akik piros pontok osztogatásával próbálják - többek között - a gyerekek kedvét meghozni a sulihoz.
Sarkallatos kérdés Kitti számára a kaja is. Mi lesz a tízórai, ebéd, uzsonna.... első héten még nem volt kiírva és ez nagyon frusztrálta. Minden nap csomagoltam neki házi szendvicset is, de az esetek többségében érintetlenül érkeztek haza az uzsonnás dobozban. Remélem, hogy hamarosan tényleg jól fogja magát érezni az órákon kívül is!
Szonja mindeközben élvezi az ovit, nem hiányolja Kittit, egyetlen egyszer sem kérte, hogy hozzam el ebéd után. Sőt, volt olyan, hogy haza sem akart jönni, annyira benne volt a játékban. Ennek igazán örülök!
