Ki más lenne ez a személy a mi családunkban, mint Szonja. Elég akaratos és makacs nőszemély. Keresztülviszi sokszor az akaratát. Sajnos sem én, sem K. nem rendelkezik ahhoz kellő türelemmel, hogy következetesebben neveljük. Az utóbbi napokban - talán a frontok miatt, vagy mindegy mire fogjuk -, de különösen nehezebb napjaink vannak. Egy nap többször is elpattintotta az a bizonyos húrt.
A szombati nap különösen nehéz volt. Reggel - kivételesen - Szonja kelt fel hamarabb Kittinél. Kijött a szobájukból, de nyitva hagyta az ajtót, majd bekapcsolta a tv-t, aminek hangja felkeltette Kittit. Kitti mérgesen ébredt és egyből összevesztek, majd ez a veszekedés folytatódott egészen ebéd utánig, amikor én Szonjával elmentem, Szonja fitnesz versenyére. Még az indulás pillanatában is veszekedett a két lány. Valamilyen 3D-s könyvet akart hozni az útra Szonja, és hogy a kis barátnőjével együtt tudják nézni a 3D-s fotókat, elkérte Kittitől az ő 3D-s szemüvegét. De Kitti nem nagyon akarta odaadni, nehogy tönkremenjen. Hiába magyaráztam Szonjának, hogy elég az egy szemüveg, úgy sem tudják egyszerre különböző szögből nézni a képeket. Addig-addig vitázott Szonja hol Kittivel, hol az apjával, hol velem, míg mindenki dühbe gurult, ajtócsapkodások közepette hagytuk el a lakást egy szemüveggel.
Ma reggel meg azt találta ki, hogy görkorcsolyával szeretne menni suliba. Nem is lenne különösebb kifogásom ez ellen, ha időben lettünk volna, ahhoz, hogy ne kocsival kelljen menni. De már nagyon indulni kellett, már majdnem ahhoz is későn volt, hogy autóval beérjünk időben, főleg azok után, hogy legalább 5-10 perc elment a korcsolyábanakarokmenni-nemmehetszmertelkésünk vitával.
Ami a legbosszantóbb számomra, hogy mindig akkor jön elő a faramucibbnál faramucibb ötleteivel, amikor nincs rá idő, vagy lehetőség. De ő csak köti az ebet a karóhoz. Kitti viseli talán a legrosszabbul húga ilyetén dolgait. Annak érdekében, hogy Szonja abbahagyja az óbégatást esetleg sírást elég hamar enged is a húgának, még úgyis, hogy ezzel ő (mármint Kitti) rosszabbul jár. Ettől Szonja persze vérszemet kap és máskor is bepróbálkozik nála, legtöbbször sikerrel.
Már leírtam egy párszor ebben a naplóban is, hogy csak abban bízom, hogy ezt a fajta makacssága, eltökéltsége valamikor kamatozni fog. Nem annyira rossz tulajdonság ez, ha mondjuk a tanulásra, munkára vagy az élet egyéb területeire gondolok és ott ezt jól használja.
