Nem tudom lehetséges-e, hogy ott ahol Szonjácskámat megkaptam garanciális javítást végezzenek. Történ ugyanis, hogy a kiscsajszi nagyon elromlott az elmúlt napokban. Hol van már az első hetek nyugodt kis babácskája, aki csak evett-aludt-nézelődött.
A hiba leírása:
- elmúlt két-három napban már hajnal 6-kor kelt (nem aludt vissza cicizés után sem)
- ha nincs ölben kb. 5 percet hajlandó sírás nélkül ellenni
- ölben is sírdogál
- nappal szinte semmit nem alszik, csak ha kint vagyunk a levegőn
- éjszaka 2 óránként kel (csak egy hosszú etap van, a fürdés utáni alváskor. Ilyenkor legalább 5 órát alszik egyben. Hurrá!)
Remélem ez is csak valami front, vagy csak a hétvégénket akarta szórakoztatóbbá tenni. Ez sikerült.
Még a szokásos hétvégi igazi családi reggelibe is beleszólt. Apukája vállalta magára a reggeli idejére, így állva volt kénytelen benyomni a göngyölt (bundás) virslit. Ja, mert a magasság mérője is működik és - ezt kihagytam a hibafelsorolásból - és ha ölben van, akkor nem sír, ha állunk, járkálunk, táncolunk vele.
Tegnap sétáltunk egy jó nagyot, van a közelben egy kis "állatkert" (igen Kőbányán még ilyen is van), kacsákkal, nyuszikkal, pulykáva, kecskékkel, kakassal, tyúkkal. Kitti imád ide menni. Mindig viszünk valamilyen kaját nekik és a nagyobbik lánykánk akár egy órát is képes az állatokkal beszélgetni, etetni őket stb. El is csodálkoztunk rajta, mert kb. 20 perces sétára van tőlünk és Kitti végig motorral jött sőt onnan még elmentünk E. nagyihoz, ami újabb 15-20 perces séta. Nem nyafogott, nem kéredzkedett ölbe sem.
Viszont Kittit egyre nehezebb bepelenkázni. Minden alkalommal hatalmas hisztit csap, nem akartja engedni, hogy szárazzá tegyük a popóját. Már mondtam neki, hogy nem kéne ezt a tortúrát végigcsinálni, ha a bilibe vagy wc-be intézné a dolgát. De még azt sem akarja. Szóval marad az, hogy egyre több ősz hajszálunk lesz (nekünk szülőknek) egy-egy ilyen tisztábatevős akció után.
Azt hiszem megint sikerül elrontanunk valamit. Ugyancsak nagyobbik lánykánk, már a harmadik éjszakát (vagy már a többediket?) tölti hitvesi ágyunkban, úgy hajnal 1-2 órától. Nem tudom, hogy fogjuk visszaszoktatni az ágyába. Persze nagyon szeretem, ha ott szuszog mellettem és megfogja pici kezecskéjével a kezemet, vagy átölel...de szerintem mindenkinek a saját ágyában a helye. Tudom-tudom, hogy tizenegynéhány év múlva meg örülni fogok, ha egyáltalán ad egy puszit. Talán tényleg nem kéne ennyire elleneznünk ezt az együttalvást? Az a baj, hogy magam sem tudom.
Új képek:
.jpg)
