Kittit a hét elején kiírattam erre a hétre az oviból, a "bárányhimlő gyanú" miatt. Tegnap mégis felhívtak az oviból (milyen rendesek), hogy ma mennek Pomázra a gyerkőcökkel almaszüretre és Kitti nem akarna-e menni. Húúúú mondom ez milyen jó alkalom arra, hogy a több, mint 3 hetes szünet után újrakezdje az ovit, így egyből igent mondtam.
Kittit reggel K. elvitte oviba (majd meg is síratta, amikor kislánykánk előadta a nagyonfogszhiányozni magánszámát), mi meg E. nagyival és Szonjával bementünk a városba ügyintézni, amit összekötöttünk egy kis csavargással. Szonja a kocsiban, majd a babakocsiban is egy mukk nélkül utazott. Nem csicsergett, nem énekelt, meg sem szólalt szinte. Már-már kezdtünk a nagyival aggódni, hogy valami baja van, aztán amikor a Szent István park játszóterére értünk kezdett feléledni. Kergetett galambokat, bujócskáztunk (édes volt, ahogy megállt egy fa mögött és számolt, hogy kettő-három-négy, kukucs....ahogy Kittitől látta vasárnap a kiránduláson), feldobtuk magasra a földről a lehulott faleveleket, csúszdázott, homokozott, egyszóval nagyon jól érezte magát.
Időközben rájöttünk, hogy Szonjának a nővérkéje hiányozhatott, hisz vele szokott bohóckodni az autóban, és együtt szoktak huncutkodni séta közben. Reggel amikor felébredt és üresen találta Kitti ágyát, majd a nappaliban sem látta, kérdezett is engem, hogy "Titti??".
Hazafelé jövet már az autóban bevágta a szunyát. Míg ő aludt én elmentem Kittiért az oviba. Persze hulla fáradt volt, így hazaérkezve egyből az ágya felé vette az irányt és ő is elaludt. Szonja kicsit sírósan ébredt (ami elég ritka nála), bementem hozzá épp akkor nyitogatta a szemét. Aztán odanézett Kitti ágyához és amikor meglátta, hogy benne van Kitti, egyből fülig ért a szája és mondogatta, hogy Titti, Titti! A nyafizásra, majd az örömujjongásra a nővére is felébredt. Szonját közben kivettem a kiságyból, aki már repült is a nővéréhez, örömujongott, majd látszott rajta, hogy azt sem tudja mit csináljon örömében. El kezdte nagyon finoman simogatni a fejét, majd a lábát is, megpróbált felmenni az ágyra a testvéréhez és éközben a tesója nevét hajtogatta. Annyira gyönyörűek voltak ezek a percek, hogy teljesen elérzékenyültem. Remélem, hogy mindig ennyire fogják szeretni egymást!
