Az első öt ovis nap összegzése: minden nap jelzi valamilyen módon, a kettőből az egyik gyerkőc, hogy nincs igazán ínyére az óvoda. Az ötből azt hiszem egy nap volt „csont nélküli”. Én örülök ennek az aránynak, mert a nyáron itthon töltött 2 hónap után kezdődhetett volna az óvodai élet sokkal rosszabbul is.
Mesélni maguktól – hasonlóan az előző évek gyakorlatához – nem mesélnek semmit az óvodai napjukról, meg kell „küzdenünk” minden kis hírmorzsáért. Amit már tudunk az elbeszéléseikből:
- sokat játszanak együtt, de nem csak kettesben.
- Szonjának már van barátnője, akinek a nevét nem tudja, csak úgy emlegeti, hogy a két copfos kislány (aki mellesleg Kittivel majdnem egyidős, de termetre tényleg pici).
- Napközben nincs átjárás – természetesen – másik csoportba, de az udvaron azért sikerült Szonjának egy motor verseny erejéig találkoznia volt bölcsis barátnőjével, Nikivel.
- Kitti és (szerelme?) Bence, a kisfiú kinyilatkozása szerint most már soha nem fognak elválni. „Tudod anya, azt mondta nekem a Bence, hogy ő az én ….mim is?....tudod, mielőtt valaki feleség lesz!” Találgattam: menyasszony? Vőlegény? Udvarló? „Nem, anya…nem jut eszembe!” Öt perc múlva mondja Kitti: „Tudom már! Azt mondta, hogy ő az én pasim!”
- Szonja és Kitti is megette a tökfőzeléket, sőt a kisebbik csemeténk repetázott is, pedig eddig soha nem fogyasztottak eme eledelből.
- Szonját sem kíséri ki egyik óvónő sem a mellékhelyiségbe kis dolgok esetében.
- Az egyik kislány Szonja fogkeféjével mosott fogat.
Nem a lányok mesélték, hanem az egyik anyuka közölte K-val, hogy a fia egész hétvégén Szonjáról beszélt. Rajong a kis szöszkénkért, olyannyira, hogy tegnap megkérte az óvónénit, hogy délutáni alvásnál tegye az ágyát Szonjáé mellé.
Ilyen jelentős események, történések voltak eddig az oviban.
