Vasárnap kinéztünk Gödöllőre a kastélyba. Családi nap volt nagyon klassz programokkal. Kitti számára a fő attrakció a lovasbemutató volt. Már útközben mondtuk neki, hogy lesznek lovak, és ő már készült rá, hogy megsimogatja, megeteti a lovakat és fel is ül valamelyikra. Kicsit tartottam tőle, hogy ezekre nem lesz lehetőség, mert akkor bizos csalódott volna.
A Jászfényszarui Huszárbandérium lovasbemutatóját láthattuk, elég rövid volt, de Kittinek úgyis az volt a fontos, hogy a lovak közelébe kerülhessen. Már nem fél annyira tőlük, megsimogatta az egyiket, azután fel is ült rá. Sajnos a fotók nem nagyon sikerültek, mert mi Szonjával és az E. nagyival éppen elmentünk meghallgatni a zeneiskola fúvószenekarának a koncertjét, és mire visszaértünk már a lovaglás végén járt Kitti és videózni is meg fotózni is akartam és ez így együtt nagyon nem ment (még külön-külön sem tudok igazán se fényképezni, se kamerázni).
Pici lány a nagy lovon
Miután Kitti kilovazta magát megnézett egy - számunkra legalábbis - nagyon gyenge bohócműsort. Neki valószínűleg tetszett, mert végignézte. Sőt az idegenek közötti szégyenlősségét legyőzve még a színpadra is felkéredzkedett, amikor látta, hogy más gyerekek is felmentek, akiket a bohócok bevontak valamilyen játékba, táncba. El is csodálkoztunk rajta.
Kitti a színpadon
Szonja azon rágódik, hogy menjen-e ő is fel a színpadra...vagy az ujján?
Pécsi Ildikó is azt mondta, hogy szép:-)
Kitti tegnap különösen szép volt. Persze nekünk mindig is nagyon szép, de tegnap a legjobbik formáját hozta:-) Kapott nem régen egy kalapot, ami eszméletlen jól áll neki, ráadásul imádja. Le sem vette tegnap egy pillanatra sem.
A legaranyosabb képeket ide raktam fel.
Írtam már korábban arról, hogy Kitti milyen jólnevelt tud lenni. Ha leülünk enni már mondja is, hogy "jó étvágyat", kaja után pedig, hogy "egészségedre". Ha valakinek nekimegy akkor már nem csak azt a szót használja, hogy bocsánat, hanem azt is hogy elnézést.
Kitti elég rakoncátlan és előfordul, hogy Szonját véletlenül megrúgja, vagy szánt szándékkal túlságosan megszeretgeti és Szonja elkezd sírni. Akkor ő is úgy vigasztalja, ahogy tőlünk hallotta: "Nincsen semmi baj, Szonja."
Egyik nap valamiért sírt Szonja. Kitti megkérdezte: "Mi baja van a kiscsajnak?"
Máskor amikor már nem bírta Szonja sírását: "Szonja ne hisztizz, mert megyünk a víz alá!" (Kittit szoktuk egy-egy nagyobb hisztinél ezzel fenyegetni. Néha be is váltjuk, de csak az arcát mossuk meg alaposan hideg vízzel, már ez is elég hatásos.)
Apja mosogat. Kitti a teát akarja elkészíteni úgy, hogy a konyhapultra felül. Ez utóbbit nem akarta engedni az apja, erre Kitti bedühödött: "Apa te csináld a dolgod, én meg keverem a teát!"
Mennek a nagyival a buszon. Kitti elő akarja venni a táskájából a kis parfümös üvegcséjét (mert ilyen is van már neki). A nagyi nem engedi. Kitti dobbant egyet a lábával majd dühösen így szól: " Istenem, már a kalapomat sem parfümözhetem be?"
Apjával játszott, aztán valamiért el kezdett nyafogni (nem az apja, hanem Kitti). Erre saját magának mondta: "Minek ez a nyafogás???"
Reggelente általában azzal kel, hogy megkérdezi hol a Szonja. Utána a következő kérdés vagy az, hogy anya adsz rudit?; vagy az, hogy melyiket? Csak így: melyiket? Ez azt jelenti, hogy engem kérdez, hogy ő melyik mesét nézze meg.
Nem szeretem, ha egyből rudival kezd reggel ezért mindig megkérem, hogy először reggelizzen és utána kap rudit. Erre általában az a válasz, hogy: "Nem! Nem reggelizem. A cica majd megeszi a reggelit én rudit kérek!" (Mindez persze akaratosan, hangosan, kiabálva).
Ma este megint a cicával jött, amikor akartuk vinni fürdeni. Akkor is azt akarta, hogy a cica fürödjön.
Csak azt nem tudjuk honnan vette ezt a cica megeszi, a cica fürdik dolgot. Mi maximum azt mondtuk neki, hogy a cica elvitte.
Apropó rudi. Általában ha nagyon szeretne valamit, akkor már nagyon ravasz, hízelkedő is tud lenni. Amikor már azzal jön csak, hogy "Anya/apa/nadi én nadon szeletlek", utána szorosan átölel és puszit ad, akkor már tudjuk, hogy valamit kérni akar.
Esténként mindig alkudozás van a mesével. Megnézhet általában 2-3 mesét (a "klasszikusokból" mint pl. A legkisebb ugrifüles; Mirr-murr; Mekk Elek; Mazsola és Tádé stb.), de ő mindig többet akar. Minden mesénél elmondja, hogy médegyet, jó? Utolsó, utána megyek fürdeni, jó? És persze a következő is az utolsó és az azutáni is (ha van azutáni).
