Nagyon el vagyok maradva az írással, ami nem azért van, mert nem történik velünk semmi. A lányok körül, ha nem történik semmi, akkor is mindig történik valami. Na ezt jólmegasszontam.
Az elmúlt hétévégén voltunk a baba-mama börzén, ahol fájó szívvel elbúcsuztunk pár kedves ruhadarabtól, amit a lányok viseltek és olyan nagyobb dologtól, mint pl. a babakocsi.
Anyu volt megint a segítőtársam a börzén, K. maradt itthon a lányokkal. A babakocsira a nyitás után nem sokkal egyből rácsaptak. Igaz mi is nagyon szerettük, szép is volt, praktikus is volt (csak ne kellett volna soha összehajtogatni és belepaszírozni a kocsi csomagtartójába), és nagyon jó állapotban volt, mivel Kitti kb. fél évig használta, Szonja meg 1 évig és vigyáztunk is rá. Na meg K. a börze előtt szépen kisuvickolta, még a kerekeit és szétszedte és befújta WD40-vel. Na ebből lett is egy kis galiba, mert az első érdeklődőknek (akik végül el is vitték a járgányt) épp magyarázom, hogy kell kiiktatni a a kerekek bolygó funkcióját, aztán rájöttem, hogy ezt nem tudom megtenni, mert rosszul lett visszaszerelve egy alkatrész az egyik keréknél. Telefon K-nak, hogy magyarázza el, hogy csinálhatom vissza az eredeti állapotot. Mint minden műszaki (majdnem) analfabétának nem nagyon ment a szerelés, így végül a potenciális vevő vette át a telefont, K. tanácsaival együtt. Végül sikerült az újraszerelés, működött a bolgyókikapcsolás funkció, tetszett a hamarosan szülővé avanzsáló fiatal párocskának a babakocsi, így hamarosan az ő csemetéjük fogja élvezni eme járművel a sétákat.
Kitti első sétája a babakocsival/ban 2005. áprilisában
Azon csodálkoztam a legjobban, hogy a börzén elment az a két téli overáll, amit kivittem és ami az őszi börzén a kutyának sem kellett. Tényleg jó napot zártunk, igaz még rengeteg ruhácska maradt, de a jobbakat elvitték.
Körbejártam a börzét én is, vásárló szemmel....néztem néha nagyokat, hogy egyesek mennyi pénzt képesek elkérni a használt rucikért. Ebben a prímet azok vitték, akik angol márkás használt rucikat árultak. Nem mondom én is szeretem ezeket a rucikat, mert a legtöbbje tényleg strapa bíró és szép is, de azért egy használt nadrágért nem adnék ki több, mint 2000 forintot, amennyiért egy új, folt nélküli, de noname gatyát is kapok. (Azért Kittinek vettem egy gyönyörű alkalmi ruhát, természetesen a kedvenc színében lilában és egy jó állapotú, noname, olcsó gatyeszt. A ruhához már csak valami alkalom kéne, mert fogalmam sincs hova fogom ráadni a gyerkőcre.)
Míg mi anyuval árultunk, K. a gyerekekkel otthon volt. Nagyon jól elvoltak, azért voltak csak kicsit szomorúak, mert a rossz idő miatt nem tudták az eredeti programot, egy nagy állatkerti sétát megtartani.
Vasárnap a szikrázó napsütéses idő alkalmas volt az előző napi beígért program pótlására, de voltunk már szép időben, hétvégén az állatkertben és nem vágytunk arra a nagy tömegre. Így inkább elmentünk a közeli lovardába, Kitti ennek is nagyon örült (ha nem jobban), Szonja pedig véka alá rejtette véleményét. A lovardában is voltak "élményeink", sajnos negatívak. (K.-t annyira megviselték ezek a dolgok, hogy a végén azt mondta ide többet nem hajlandó jönni). Kezdődött a pónilóval, amin Kitti lovagolt egy kicsit. Ebben a lovardában a pónilovaglás a szülő felelősségére és úgy történik, hogy a szülő vezeti a lovat. Na most ehhez az kéne, hogy minden póniló egy kezesbárány legyen (szerintem). Ehhez képest az a ló, amit most kaptunk (sajna Lenke, aki mint kiderült nem is Lenke, hanem Ferke, akivel legutóbb tettünk pár kört most pihenőnapon volt), kicsit zizi volt. Lehet, hogy csak rossz napja volt - nem tudom - , de egyszer annyira megbokrosodott, hogy csak K. lélekjelenlétén múlott, hogy Kittit nem dobta le a hátáról. Aztán később láttuk, hogy az utánunk következők is küzdöttek vele, s aki vezette a lovat (talán a lovardához tartozott) jól hasba is rúgta (!).
Míg Kitti és K. sétáltak a pónival, mi Szonjával megnéztük a többi pacit és egy 12-14 éves kislány biztatására elmentünk megkeresni a lovarda területén lévő "háziállat neveldét". Voltak itt disznók kis malacokkal, bárányok, kecskék. Hamarosan Kitti is csatlakozott hozzánk. Gondolom nem először járt itt az az anyuka is a kislányával, akik répát és káposztát hoztak a kecskéknek. Éppen etették őket, amikor megjelent vöröslő arccal és harci kedvvel Gyuri bácsi, hogy mit képzelünk mi, hogy betesszük ide a lábunkat, ami olyan, mintha egy vendégségben a spájzba mentünk volna be engedély nélkül! Nem értettem teljesen a felháborodását, mivel a kapu, amin keresztül bejutottunk a háziállatokhoz nem volt bezárva (sőt tárva-nyitva volt), sehol egy felirat nem jelezte, hogy idegen ide be ne tedd a lábad.
A harmadik rossz élmény volt a csúcs. 4-5 tinédzser lány vezetett éppen be egy lovat a csutakolóhoz vezetőszár nélkül. Amikor elmentek melletünk hallottam, hogy mondják egymásnak, hogy alaktítsanak valamilyen védőfalat és úgy is tettek egymás mellett mentek a ló mögött. Pillanatokon belül meg is értettük, hogy miért. A ló egyszer csak fogta és kiszabadította magát az őt vezető lány kezéből és vágtába kezdett, elfutott mellettünk és vágtatott mindenen keresztül. Nem volt neki akadály a karámokat körbevevő kötelek, semmi. Mi csak álltunk ledöbbenten, a kerítésre tapadva (nehogy bennünket is eltaposson) és néztük mi lesz ennek a vége. A vége az lett, hogy Gyuri bácsi üvöltött a tinikkel, hogy miért nincs vezetőszár (vagy futószár?) a lovon, pedig már tegnap is megmondta, amikor ugyanez történt, hogy ilyen még egyszer elő ne forduljon! Aztán ahelyett, hogy a lovakhoz értő embert adott volna a tinik mellé bevonult a kuckójába (gondolom mérgelődni), a lányok meg tök nyugodtan elandalogtak a lovat befogni. A ló még mindig futott a lovarda területén nem törődve semmivel. Végül sikerült a lányoknak megfogni a lovat. Azért az elgondolkodtatott, hogy ebben a lovardában nincsenek szabályok, hogy a lovat csak vezetőszáron vagy min lehet vezetni? Főleg ilyenkor, amikor a terület tele van kisgyerekekkel, akik a szüleikkel jönnek hétvégén pónilovagolni? Vagy ha vannak szabályok, miért nem tartatják be szigorúan? Egy ilyen baki és lehet máshova menni!
Természetesen a számunkra rossz tapasztalatok nem érintették Kittit, aki nagyon jól érezte magát. Szerintünk Szonja is.
Folyt. köv. ha hagynak a lányok....
