Mira Aleckovic: A legszebb szó
Ha valaki minden szép szót
mesefűzérbe fonna és elmondana,
meséiből lágyan kicsengene
az az egy szó, hogy édesanya.
Amikor kicsinyke voltam még, és
néhanap messzi vidékre mentem,
öröm volt valahány visszatérés:
valaki mindig visszavárt engem...
És még ma is csak így vagyok vele,
pedig hát nem vagyok az a csöppnyi:
haját már behinti az élet dere,
és szeretnék mindent megköszönni.
Nincs még ilyen kéz a föld kerekén,
őriz vele, véd, fölöttem tartja;
alig szólítom, s már röppen felém
anyám jóságos, szép puha karja.
Ilyesmi csak a mesében terem:
könnye nem is gyöngy-igazgyöngy talán!
Ami nekem fáj - megosztja velem;
köszönet ezért is édesanyám!
Szebbnél szebb mese, akárha száz is
egymásutánban elhangzana,
a szavak közül mindig kiválik
az az egyetlenegy: Édesanya.
(Ford.: Fehér Ferenc)
meséiből lágyan kicsengene
az az egy szó, hogy édesanya.
Amikor kicsinyke voltam még, és
néhanap messzi vidékre mentem,
öröm volt valahány visszatérés:
valaki mindig visszavárt engem...
És még ma is csak így vagyok vele,
pedig hát nem vagyok az a csöppnyi:
haját már behinti az élet dere,
és szeretnék mindent megköszönni.
Nincs még ilyen kéz a föld kerekén,
őriz vele, véd, fölöttem tartja;
alig szólítom, s már röppen felém
anyám jóságos, szép puha karja.
Ilyesmi csak a mesében terem:
könnye nem is gyöngy-igazgyöngy talán!
Ami nekem fáj - megosztja velem;
köszönet ezért is édesanyám!
Szebbnél szebb mese, akárha száz is
egymásutánban elhangzana,
a szavak közül mindig kiválik
az az egyetlenegy: Édesanya.
(Ford.: Fehér Ferenc)
