Kicsit megint elmaradtam az írással, szokásomhoz híven. Nem történtek nagy dolgok, egyet kivéve, ami meg inkább hozzám kapcsolódik, mint a lányokhoz. Pénteken estére kimenőt kértem és kaptam K-tól és a lányoktól. Hajdanán a repülőtéren kezdtem dolgozni, s pár csajjal, akikkel együtt kezdtünk összejöttünk egy nosztalgiás, kibeszélős, pletyis vacsira a kerületünkben nemrég nyílt étteremben. Fantasztikusan éreztem magam. Nem is emlékszem, hogy mikor tudtam ennyire elengedni magam, újra olyan voltam, mint 20 évesen. Legalábbis így éreztem. Jót beszélgettünk, nagyokat vihogtunk, "kekeckedtünk" a pincérekkel, egyszóval klassz volt. Éjfélre keveredtem haza, s az élményektől még utána is alig tudtam elaludni. A lányok jól viselték az anya nélküliséget, K.-nak Joli nagyi segített őket lefürdetni és ágyba tenni.
Szombaton meglátogatott minket egy baráti házaspár, akiknek 5 hónapos kisfiát, Vincét most láttuk először. Hááát kikerekedett a szemünk, amikor megláttuk a kis vasgyúrót, aki mindössze egy fél kilóval nyom kevesebbet, mint a mi 17 hónapos Szonjánk. Ahogy az már lenni szokott az egyébként vidám baba kicsit nyügis volt az idegen környezetben, idegen emberek között. Még a csajoktól is elpityeredett.
Szonja viszont egyre kevésbé félénk. Azt továbbra is elutasítja, ha valaki egyből letámadja, de ha adnak neki egy kis időt a barátkozásra már ő kezdeményezi a kapcsolatot az idegenekkel, aki szimpatikus neki. Kitti is és Szonja is a baráti házaspár férfi tagjára startolt rá, emlékezetem szerint ugyanígy volt ez, amikor legutóbb nálunk jártak.
Vasárnap K. dolgozott mi meg a lányokkal E. nagyival töltöttük a napot. Délután elég kezelhetetlenek voltak a lakásban, mert Szonja csak egy órácskát aludt, Kitti meg egy szemhunyásnyit sem, így E. nagyival elmentek a közeli tóhoz futkározni, galambokat kergetni, kacsákat etetni és dombra fel és le futkározni, én meg hazaszaladtam vasalni. Ez utóbbi nem tartozik kedvenc foglalatosságaim közé, mindig elhanyagolom, s amikor már kiesik a szekrényből a vasalatlan akkor fogok hozzá, hogy aztán hosszú órákon keresztül simogassam a vassal a ruhákat. Minden tiszteletem azoké a lányoké, asszonyoké, akik minden kimosott ruhát kivasalnak. Na én nem ilyen vagyok, én csak azt vasalom, amit nagyon muszáj.
Más. Szonja legújabb szokása, hogy mindenen jajgat. Biztos tőlünk tanulta ezt el (ki mástól), jajgat, ha valami nehezet emel, másként jajgat, vagy inkább ajajajjzik, ha leeszi magát, vagy kimalackodja az enni- innivalót a kisasztalára, földre, jajgat, ha elesik. Nagyon jól áll neki:-)
