Karácsony előtt, mint szerintem sok más családban is izzott a levegő a feszültségtől. El voltam maradva rengeteg dologgal, amik be voltak tervezve. Valahogy minden olyan döcögősen ment. Nagyon nehezen tudom beosztani az időmet az utóbbi időben. Még azt sem mondhatom, hogy azóta mióta dolgozom, mert emlékezetem szerint egy évvel korábban sokkal flottabbul ment minden. (Lehet, hogy öregszem?)
Az ünnepre végül sikerült azért rendbetenni a lakást, volt karácsony előtti mézeskalács sütögetés, fel lett díszítve a lakás, mindenkinek jutott ajándék, sőt még be is csomagoltam őket. Nálam ez utóbbi kész szeánsz. Imádok ajándékot csomagolni, főleg karácsonykor. Minden évben kiválasztok 2-3 színt és ezek kombinációjából készülnek az ajándékcsomagolások és a saját készítésű ajándék kártyák. Ez utóbbiak készítésébe ezen a karácsonyon Szonja is besegített. Elmondtam neki, hogy azoknak a nevével készítjük ezeket a kártyákat, akiknek azt szeretnénk, hogy hozzon ajándékot a Jézuska, s én majd eljuttatom neki a postaládánkon keresztül.
A karácsonyi ünnepek viszonylag csendben teltek, Szent Este a két nagymama ünnepelt még velünk. A lányok örültek az ajándékoknak, amiknek a legtöbbje az ő kívánságuknak megfelelően került kiválasztásra.
Az év utolsó napján családunk negyedik éve már nem csak az óévet búcsúztatja, ünnepli, hanem kisebbik lányunk születésének napját is. Most sem történt ez másképp. Délelőtt volt a családi köszöntése négy éves nagylányunknak, majd este kezdődött a buli. 2010-et két szintén 2-2 gyerekes családdal búcsúztattuk el. Három család, hat gyerek. Szilveszterhez méltóan kellően hangosra sikeredett a buli, volt dudálás, tánc, a gyerkek kedvéért "párna foglaló", vonatozás, futkározás, játék. A legkisebbek is vihogtak a szülők őrületén, ami aztán a buli zárása lett, amikor a héliumos lufiból a gázt kiszívva elváltozott hangon kívántak boldog új évet, vagy éppen szavalták Petőfi egyik versét.
A buliról pár kép
Cicák, nyuszik
Készülnek a lányok a bulira, Szonja körmöt fest
Szonja kívánságára teknős tortát készítettem, az ünnepelt idén is igen megilletődött
A gyertyákat nem az ünnepelt, hanem a legkisebbek fújták el
Dani boszi
A sok apróság közül a legnagyobb (mi lányunk, Kitti) dőlt ki leghamarabb, úgy 10 óra tájban, a többiek szinte a buli végéig úgy hajnali 1 óráig bírták. Szonja hajnal fél 2 körül, amikor próbáltam ágyba parancsnolni, még játszani óhajtott, majd azt találta ki, hogy neki nem felel meg a vadiúj kutyás ágyneműhuzat, amit szülinapjára kapott, húzzam vissza neki a régit, ami már a szennyesben pihent. Nem tudom miért, de erre oly késői órán semmi ingerenciám nem volt, végül hosszas huza-vona után sikerült megállapodnunk egy harmadik megoldásban (Kitti egyik régi takaróját kapta meg).
