Tegnapelőtt este minket is utolért a betegség. Kitti egyik pillanatról a másikra belázasodott. Pont itt volt egy ismerős lány az egy éves kisfiával. Nagyon jól elvoltak Kittivel, pedig azt hittem, hogy nem fognak tudni mit kezdeni egymással. De a kisfiú (Levi) nagyon kedves kölyök és Kitti is feltalálta magát, egyből átment kúszós-mászós kislányba. Még "kergetőztek" is:-) Levi heves udvarlással kezdte, még a ruháját is megpróbálta Kittiről levenni. Nem korai ez egy kicsit?:-)
Aztán épp mielőtt menni készültek a vendégek, már K. is itthon volt, Kitti hisztibe ment át, sírt, nyűgösködött. Az apja érezte, hogy elég meleg, megmértük a lázát és 38,3 volt. Lázcsillapító, aztán fürdés, fekvés. Éjfélkor én arra ébredtem, hogy Kitti üvöltve sír és az apja épp hozza ki az ölében a szobájából. Szegény kislánykám arra ébredt, hogy rosszul van és hányt. Életében először. Nagyon megviselte, ráadásul a láza is felszökött 39,4-re. Lázcsillapító kúpot adtunk neki, meg el kezdtem borogatni kezét, lábát. Magunk közé vettük és ott aludt (már amennyit tudott) a magas láztól. Én egy szemhunyásnyit nem tudtam aludni, ültem mellette fogtam a kezét, cserélgettem a borogatást, amikor éppen nem aludt. A reggeli kúp után jobban lett, még játszott is egy kicsit, de amint el kezdett kúszni fel a láza, egyből elbágyadt, levert lett. Annyira rossz volt nézni, olyan kis elesett volt a mi sajtkukacunk.
Kint volt a dokinéni, megvizsgálta és felírt gyógyszert, amit sajnos erőszakkal kellett beleönteni az üvöltés miatt kinyitott szájába. Szerencsére estére lement a láza, sőt egész éjjel már láztalan volt.
K. nagyon aranyos volt, mert tegnap itthon maradt velünk. Pedig mondtam, hogy ezt nem teheti meg az új munkahelyén. Azt fogják gondolni, hogy ez a jövőben mindig így lesz, ha beteg a gyerek, ő is itthon marad, holott minek van akkor annak a gyereknek anyja. De nem törődött ezzel. Mondjuk nagyon jó volt, hogy itthon volt, mert Kitti elég nyűgöske volt, és volt, hogy egyszerre üvöltöttek a tesójával.
Tegnap délután kb. két és fél hónap után fodrászhoz is eljutottam, addig aze gyik nagyi segített K-nak a gyerekek körül. Nagyon jól esett, mármint, hogy ismét emberi formám lett, ami a hajamat illeti.
Mondta K. hogy alighogy kitettem a lábam a lakásból Szonja üvölteni kezdett és egy órán keresztül nem tudták megnyugtatni. Minden olyan technikát, módszert bevetettek, ami általában beválik Szonja megnyugtatására de most egyik sem jött be. Végül egy pulcsimba tekerték be, ami aznap rajtam volt, hogy érezze az illatom és így aludt be K-nak a karjában.
Micsoda érzékeny műszer van ezekben a csöppségekben. Nem ez volt az első eset, hogy valamiért el kellett mennem itthonról és a pici ezt megérezte és vigasztalhatatlan volt.
A rámenős szöszi
