Húúú, nem is tudom hol kezdjem a karácsonyi beszámolót. Valószínűleg ide-oda fogok csapongani, mert annyi minden történt a karácsonyi ünnepeket megelőző napokban és az ünnepek után.

Maga a szeretet ünnepe úgy alakult, ahogy azt reméltem. Együtt tölthettem szeretteimmel, két pici lányunkkal, férjemmel és a nagymamákkal. Természetesen mindannyian arra törekedtünk, hogy a legkisebbeknek szerezzünk örömet azzal, hogy együtt vagyunk, együtt játszunk velük, sokkal több figyelmet tudunk nekik szentelni, mint egy hétköznapon. Ők sok-sok nevetéssel, öleléssel, puszival viszonozták a figyelmünket és persze az ajándékokat.

A karácsonyfát mi 23-án este szoktuk felállítani, mióta a fészkünkbe fiókák költöztek, így reggel amikor álmosan kitámolyogtak a nappaliba a fa már teljes díszben pompázott. Kitti el volt tőle ragadtatva, Szonját különösebben nem dobta fel. Megállapította, hogy karácsony és máris követelte a reggeli innivalója mellé a kisvakondot valahogy így: "Anya/apa bekapcsolod a kisvakondot?"

Kivételesen előrelátóan már az ünnep előtti vasárnap K. belefaragta a talpba a fát, úgy gondoltuk, hogy akkor 23-án este tényleg csak a díszeknek és az égősornak kell rákerülnie. Nem figyeltünk a "baljós" jelre, arra, hogy az erkélyen, ahol a fa várakozott, hogy ünnepi díszbe öltöztessük vagy ötször felborult. Elintéztük azzal, hogy a szél borította fel. Az ünnep előtti estén kellett rájönnünk, hogy nem a szél miatt dűlöngélt a fánk, hanem amiatt, hogy csak nagyon kicsi része fért bele a talpba. Még vagy 5 cm-t le kellett volna faragni, de ott meg olyan vastag ág volt, hogy a rendelkezésünkre álló eszközökkel - konyhakés és konyhabárd - egy egész éjszakás program lett volna. Valamilyen áthidaló megoldást talált ki K. és el kezdte fűrészelgetni a törzset....a nappaliban. Kalapált, fűrészelt, vésett, reszelt a nappaliban repkedtek a fenyőfatörzséről a szilánkok. Nem tudom mennyi ideig javítgatta a fát, de elég nagy kosz keletkezett. A fa végül megállt, amire azért rásegítettünk egy spárgával, amivel a karnishoz kötöztük szegényt. Este 11 volt már mire végre nekikezdhettünk az igazi díszítésnek.

Az egész karácsonyra való felkészülés ilyen utolsópillanatrahagyós, kapkodós, kicsit stresszes volt. Meg is fogadtam, hogy jövőre másképp lesz (mintha tavaly is fogadtam volna valami ilyesmit). Pedig tényleg jó lenne egyszer végre nyugodtan várni az ünnepet és a lelkünket is feldíszíteni, nem csak a karácsonyfát. A saját készítésű ajándékok körül is  csak a bonyodalmak voltak. A két lánykának dekupázsoltam egy kis ékszertartót a csattjaiknak, hajgumijaiknak. Lealapoztam a dobozkát, majd karácsony előtt talán 2 nappal (naná, hogy az utsó pillanatban), akartam felragasztani a szalvétát és amikor kinyitottam a speciális ragasztót, rá kellett döbbennem, hogy abban kb. egy mogyorónyi ragasztó van az is beszáradva. Szegény K-t ugrasztottam délután 4 magasságában, hogy ugyan ugorjon már el a legközelebbi plázába a kreatív boltba a szükséges ragasztóért. El volt ragadtatva a gondolattól, de kis családjáért mindent....

Aztán hátra volt még 6 póló megfestése. Van egy-két rokon fiatal pár akikkel minden évben kizárólag saját készítésű ajándékkal lepjük meg egymást. Idénre azt találtam ki, hogy pólókat festek/festünk nekik. A pólókat már jó előre beszereztem, megvettem a textilfestéket is. Mondanom sem kell, hogy korábban soha nem próbálkoztam ehhez hasonló dologgal (ja de, amikor K-nak készítettük a csajokkal a szülinapi pólóját). Most egy olyan festéket válaszottam, ami úgy működik, mint az üvegmatrica festék. Egy műanyag dossziéra kell a rajz kontúrját megrajzolni, majd kiszínezni és pár óra száradás után a matricát a műanyagról lehúzni, textilre ráragasztani és vasalóval fixálni. Elkészítettem a motívumokat (a lányoknak angyalkákat a fiúknak karácsonyfákat) és másnap a guta ütött meg majdnem, mivel egyszerűen nem tudtam lehúzni a matricát a műanyagról...illetve letudtam, darabokban (mellesleg jártam már így üvegmatrica festékkel is). Irány a hobbi bolt kiválasztani egy másik fajta festéket. (Itt megtárgyaltuk a "szakértővel", hogy valószínűleg vékony volt a kontúr vonal. Otthon megvastagítottam, de így sem működött a dolog...) Vettem nagyon klassz glitteres tollat, amivel textilre és mindenféle anyagra lehet rajzolni. Ezzel (ezekkel) a tollakkal rajzoltam meg végül az angyalkákat, a karácsonyfát és a "boldog karácsonyt" feliratot. Szerintem nagyon mutatós lett és nagyon gyorsan ment a munka. Így ezek az ajándékok is elkészültek az utolsó pillanatban. Sajnos felelőtlenül beengedtem a lánykáimat a "szárító műhelybe" azaz a hálószobánkba, ahol a pólók száradtak, s Szonja egy pillanat törtrésze alatt beletenyerelt az egyik póló még nedves festékébe. Így az ő keze munkáját is hordozza az az egy póló. Igazán egyedi lett:-)

A lányaim egyelőre nem nagyon értékelték a saját készítésű ékszerdobozkát, de ez előre várható volt, hisz annyi minden mást kaptak, ami sokkal érdekesebb és még játszani is lehet vele. Annyira jó volt nézni, ahogy Szonja nagy izgalommal tépkedte fel az ajándékok csomagolását, s amikor meglátta, hogy mi van benne egy-egy "juhujjj" felkiáltással fejezte ki tetszését. Kitti is hangot adott örömének minden újabb ajándék kibontása után és még örömtáncot is lejtett. Érdekes volt, hogy hiába kérdezgettem őket korábban, hogy mit hozzon a Jézuska, ők nem mondtak semmit. A Minimaxos reklámban látott játékok sem izgatták csemetéinket. Végül pár nappal Karácsony előtt Kitti az Anna és Peti sorozat két hiányzó kötetét, Szonja pedig egy babát jelölt meg olyan dolognak, aminek örülni tudnának. S jééé mindkettő szerepelt a karácsonyi ajándéközönben. (örülök, hogy a nagymamák ki tudták találni az unokák vágyait). Szerepelt még az ajándékok között favasút sok-sok kiegészítővel, Fifis locsolókanna-babaház (ez valamennyire lelőtte annak az ajándéknak a "poénját", amit Szonja szülinapjára szereztünk be.), baba, sétáltatható kiskutya, természetesen a hiányzó kisvakond DVD-k, egy lószállító furgon, társasjáték stb. Hiába "rendeltük el", hogy mindenki csak egy ajándékot vegyen nekik, így is túl sokra sikeredett szerintem. Legalábbis a lakásunk egy méretnyit megint összement. A közeljövő egyik fő feladata lesz, hogy szelektáljunk a játékok között és egy párat ideiglenesen a padlásra költöztessünk.

Kapott Kitti egy gyerek activity-t. Kipróbáltuk és rádöbbentünk, hogy nagyon jól megfogja egy-egy elmutogatandó szó lényegét. Nem mindegyiket tudja még igazán elmutogatni, de nagyon jó ötletei vannak. Játszottunk is egy jót családilag...Szonja meg asszisztált, gyűrögette a kártyalapokat, hogy nehezebb legyen kitalálni, mit kell elmutogatni...

Mindent összevetve igazi, családias hangulatú volt a Karácsony, olyan amire vágytam, csillogtak a gyerkőcök szemei, nevettek, kacagtak, csicseregtek.