Az elmúlt hetekről csak egy gyors összefoglaló.
Farsangoltunk
A lányok már hónapokkal farsang előtt kitalálták, hogy kinek-minek a bőrébe szeretnének bújni. Kitti bűvész, Szonja kisegér akart lenni. Nem vittem túlzásba a jelmez készítést, Kittinek mindössze egy cilindert készítettem kartonból, az egyik ismerősünktől kaptunk hozzás egy bűvészköpenyt, Szonját pedig felöltöztettem szürkébe, a szürke harisnyagatyájára rávarrtam egy rózsaszín farkot (amit rózsaszín szalaggal bevont drótból készítettem) és készítettem neki egy egér álarcot. Mindezt naná, hogy a farsang előtti napon (ej Pató Pál úr!). A cilinderrel jól megszenvedtem, nem gondoltam, hogy majdnem kifog rajtam.
Nemrégiben került elő a Rodolfo bűvészdobozom. Igazi retro kincs. Ebből Kitti tanult egy-két egyszerű trükköt, amivel elkápráztatta ovis társait.
Szonjának - kérésére - a farsang reggelén szemceruzával bajuszt, orrocskát rajzoltam és megerősítettem a szemöldökét. Nagyon cicás (akarom mondani egeres) lett. Mikor beértünk az oviba, valamiért megszeppent és azonnyomban a mosdóba távozott és sírva próbálta magáról lemosni a szemceruza rajzot. Délutánra viszont újrarajzoltatta az óvónénivel magának.
Nálunk az oviban az a "szokás", hogy a szülők is beöltöznek. Első évben szégyenlősségből nem öltöztem be semminek (gondoltam megnézem a többi szülőt, hogy ők hányadán állnak ezzel a dologgal), második évben annyi volt a jelmezem, hogy felvettem egy kockás inget egy mellénnyel és szereztem hozzá egy cowboy kalapot, így lettem tehenészlány, idén kicsit már bátrabb voltam és én lettem a fekete macska. (Nem is hittem volna, vagy már rég elfelejtettem, hogyha álarc mögé bújik az ember mennyivel fesztelenebb, bátrabb tud lenni. Legalábbis nálam ezt váltotta ki a macska álarc.)
Sajnos mire délután bementünk farsangolni, a lányok jelmeze. álarca már igen megviselt állapotban volt, reggel viszont nem fotóztam. Na majd legközelebb erre is figyelek:-)
A macska megfogta a maszatos kisegeret
Bűvészkém
Bringázás
Imdának bringázni. Egyre jobban. A hideg ellenére - mikor jön már a tavasz??? - sokszor pattanunk hétvégén a drótszamarainkra. Mi is nagyon élvezzük a családi kerekezést és szerencsére lakókörnyezetünkben elég sok kerékpárút van. Igaz, hogy biztonsági szabályokat nem mindig tartjuk be, mivel a kötött sapkára nem tudják felvenni a bukósisakot. Van a közelben egy klassz kis park - ide is szinte végig kerékpárúton tudunk menni -, ahol a bringázás mellett a lányok a két nagy csúszdát imádják a legjobban.
Bábszínház
A lányok apukájukkal bábszínházban jártak. Kipp-kopp és Tipp-topp-ot nézték meg a Kolibri fészekben. Nagyon jól szórakoztak, utána itthon kérték, hogy olvassam el nekik ezt a mesekönyvet. Kár, hogy a bábszínház jegy ára (is) olyan magas, hogy csak ritkán engedheti meg egy átlagos család, hogy elmenjen ilyen helyre. (Ez elmondható minden kultúrális programra. Múzeum belépők, színház jegyek, mozijegy, a könyvekről nem is beszélve!)
Korizás
Február utolsó napjával bezárt a kerületi ideiglenes jégpálya. Múlt hét pénteken még elmentek egy utolsó csúszkálásra az ovival. Kitti ezen a télen nagyon megszerette ezt a sportot, sok sikerélménye volt. A közelben van egy másik jégpálya, úgy hallottam, hogy az júniusig üzemel (fedett pályáról van szó), fel kéne már fedezni és akkor még egy darabig hódolhatna ennek a kedvtelésnek.
Szétcsúsznak
A két lány között igen kevés korkülönbség van, 21 hónapnyi. Néha azonban ez a kis korkülönbség is sok. Tavaly nyáron volt az az időszak, amikor nagyon jól eljátszottak együtt, kb. egyforma volt az érdeklődésük. Most viszont elkezdtek "szétcsúszni". Szonja legszívesebben továbbra is szerepjátékozik, míg Kitti egyre jobban a "gondolkodós" játékokat részesíti előnyben. Húgát is kéri, hogy kártyázzon illetve társasozzon vele. Egyre nehezebben egyeznek meg, hogy akkor mit is játszanak. Ilyenkor fordulnak hozzánk, hogy akkor mi menjünk velük ovist játszani, vagy a nagyobbikkal társasozni.
