Pont egy hete volt az ovis karácsonyi ünnepség, amit Szonja nagyon várt. Napokkal előtte el kezdte már számolgatni, hogy mennyit kell még aludni a "nagy" napig. Izgatottságának oka részben az, hogy szerepelni fognak ovis társaival, de sokkal inkább az volt, hogy készítettek az óvónénik segítségével meglepetést a szülőknek és nekünk vajon ez mennyire fog tetszeni.

Az óvódájukban az a szokás, hogy délelőtt megtartják az ovisok "maguk" között az ünnepséget. Ekkor elmondja az összes csoport a megtanult verseket, énekeket, süteményeznek és a fénypont az ajándékok, amiket a csoportok kapnak. Délután pedig a szülőkkel együtt van az ünneplés, a gyerekek egy rövid műsorral készülnek és átadják az ajándékokat a szüleiknek. Ilyenkor mi is megajándékozzuk az óvónéniket és a dadust közösen.

A műsorukban többek között az alábbi dalt illetve verset énekelték, mondták:

Ezüstfenyő szép sudár,
Az erdőben kismadár,
Mókus, nyuszi körbejárta,
Körbejárta, úgy csodálta.

Ezüstfenyő szép sudár,
Karácsonyi díszben áll,
Szaloncukor tarkabarka,
Csillog a sok gyertya rajta,

Karácsonyfa szép sudár,
Erdőbeli kismadár ,
Mókus, nyuszi hogyha látná,
Igazán csak most csodálná.

Csanádi Imre: Karácsonyi pásztorok

Ki pattogtat-durrogtat
karikás ostorral?
pitt-patt, dirr-durr,
karikás ostorral?

Ki tülkölget-tutulgat
hosszú ökörszarvon?
tlillu-tlullu,
cifra ökörszarvon?

Ki kolompol-csilingel
kolomppal-csengővel?
klot-klot, csing-ling,
kolomppal-csengővel?

Karácsonyi pásztorok, pásztorok,
azok pattogtatnak,
azok durrogtatnak,
azok tülkölgetnek,
azok tutulgatnak,
azok kolompolnak,
azok csilingelnek,
zörgetik a kiskapukat,
háborítják a kutyákat,
házról házra járnak,
pohár borért köszöntenek,
kalácsért kántálnak.

S a meglepetés ajándék mézeskalács és aszalt alma, valamint egy a gyerekek által készített társasjáték volt. Ez utóbbi nagyon ötletesen volt elkészítve. Egy A3-as lapra pecsételtek a gyerekek, festékbe mártott sütiformákkal (hóembert, fenyőfát, csillagot stb.), amit még ki is színeztek. Készítettek az óvónénik hozzá egy játékszabályzatot is, a lényege, hogy dobókockával dobás után kell lépegetni a bábukkal és a különböző mezőkhöz kérdésekre kell válaszolni (karácsonnyal, a téllel kapcsolatos kérdésekre). Azóta már többször játszottunk vele, Szonja legnagyobb megelégedésére.

A szülőkkel és a gyerekekkel az óvónénik számára mi is készültünk ajándékkal. Minden évben - mint az SZMK tagja - én szoktam ezt a dolgot lebonyolítani. Ebben az évben kreatívkodtunk, egy karácsonyi kórust készítettünk el, az ötlet ismét Hannáék oldaláról való. Minden szülő a csemetéjével elkészített egy kórus tagot WC papírgurigából én pedig felragasztottam őket egy emelvényre. Szerintem nagyon jól sikerült, s amire nem számítottam a 27 gyerekből 25 el is készítette. (Igaz volt, aki az ötlet felvetésekor lehurrogott, mondván, hogy ez csak egy szülői házifeladat, meg különben is csak porfogó lesz, de nem is számítottam arra, hogy mindenki egyetértsen.) Készítettünk még egy naptárat is, ahol minden hónapnál 2-3 gyerkőc fotója szerepel. Ezen kívül kaptak még az óvónénik és a dadus egy-egy könyvvásárlási utalványt. Az óvónéniknek nagyon tetszettek a meglepetések. Szonja viszont el volt keseredve. A kórus 1-2 napig az előszobánkban állt és egy nap nem tudom hányszor nézte végig, hogy melyik guriga kicsoda. Elemezték nővérével, hogy melyik a legszebb, melyik guriga hasonlít legjobban az ovistársaira. Az ovis ünnepség után igencsak el volt kámpicsorodva, s azt súgta a fülembe, hogy neki kéne örökbe egy ilyen kórus. (Gondoltam, hogy örülnének a szülők, ha megkérném őket, hogy ugyan már készítsen mindenki még egy-egy figurát, hogy meglegyen a lányom öröme. 

Mivel az ünnepségen inkább videóztunk, fotó nem nagyon készült, ezért csak a kórusról teszek ide két képet: