Kitti és Szonja - elfogultság nélkül mondhatom - nagyon jó testvérek. Ami persze nem jelenti azt, hogy nálunk a nap 24 órájában idilli a hangulat közöttük. A sok közös, nagy egyetértésben folytatott játék során párszor összekapnak, veszekednek, megharagszanak egymásra, sőt dühükben akár egymásra is csapnak. Ezek az összeveszések nem tartanak sokáig, hamar megbékélnek és míg az egyik pillanatban szórják az átkot a másikra, a következő pillanatban már ölelkeznek.
Imádom amikor a "nagytesó" mesét olvas a húgának, magyaráz neki valamit, vagy segít valamilyen apróságban. Szonja igen akaratos egy perszóna és sokszor sikerül is az akaratát testvérével szemben érvényesíteni. Pár napja reggel leemelt egy könyvet a polcról, amit történetesen valamikor Kitti kapott. Az oviba akarta bevinni. Kitti hozzájárulását adta, majd ő is leemelt egy másik könyvet, hogy ő meg azt viszi az iskolába. Ekkor Szonja megváltoztatta döntését és már az a könyv kellett volna, amit Kitti szemelt ki magának. Ment a durcizás, sírás, enyhe hiszti, Szonja csapkodott, dühöngött, egészen addig, amíg el nem indultunk. Ekkor Kitti nem bírta tovább húga "szenvedését" és belement a cserébe. (Kitti általában a komprumisszumra törekszik, ő nem viszi véghez akaratát bármi áron, ami miatt azt hiszem nem mindig fog könnyen boldogulni az életben. Nem így Szonja...)
Az ilyen momentumok ellenére Kitti is odavan a húgáért, ő ilyen "kicsiségeken" nem akad ki. Szonja pedig a minap kijelentette, hogy ő a testvére nélkül nem tud meglenni. Kirándulni készültünk, de Szonjának nem volt kedve hozzá. Mondtam neki, hogy semmi gond, mi Kittivel és apával elmegyünk, őrá meg valamelyik nagyi fog addig vigyázni. Ekkor sírva mondta, hogy ő Kitti nélkül nem tud lenni sehol.
Valóban volt már pár alkalom, amikor Kitti valamelyik nagyinál szerette volna tölteni a délutánt, estét illetve éjszakát. Ő nagyon szeret náluk éjszakázni, Szonja azonban többnyire ragaszkodik saját ágyához. Ha Kitti készül a nagyikhoz, Szonja is szinte mindig megy vele, de őt párszor már haza kellett hoznunk az este közepén. Tegnap Kitti E. nagyinál volt délután, Szonja itthon játszott kis barátaival. Ahogy a barátok hazamentek Szonjának nem volt egy perc maradása sem az otthonunkban, testvére, Kitti után vágyott. (Arra kérdésemre, hogy miért szeretne ennyire átmenni, azt mondta, amit általában Kitti szokott amikor a nagyiknál szeretne aludni: "Szegény nagyi úgyis mindig egyedül van!")
Szeretem látni ragaszkodásukat! Kívánom, hogy ez örökre így maradjon!
"Egy csónakban eveznek"
