Nem a filmről fogok írni, hanem egy "hétköznapi" iskolai balesetről. Két nappal ezelőtt amikor Kitti kijött a suliból nagyon kis ijedt arcot vágott. Épp egy anyukával beszélgettem, aki rákérdezett, hogy mi van Kitti orrával? Mondom mi lenne? semmi. Megint odapillantok elsőszülöttemre, akit ekkor profilból láttam, s akkor vettem észre, hogy de bizony van valami az orrával.

Hazafelé menet Kitti elmesélte mi történt. Futkároztak a suliban az udvaron és összeütközött egy másik kislánnyal, melynek során Kitti orra találkozott a kislány fejével. Lányomnak vérzett kicsit az orra, a kislánynak pukli nőtt a fején. Nem kellett alaposabban tanulmányozni az orrát, láthatóan megdagadt az orrnyeregnél. Biztos, ami biztos alapon K. elvitte a Baleseti Kórházba, ahol a röntgen kimutatta, hogy eltörött az orra (egy kis darab csont letörött belőle). Teendő: jegelés és másnap kontrol a fül-orr-gégészeten. Tegnap így újból kórház, a gégész megvizsgálta és megállapította, hogy szerencsére belül nincs semmi gond, viszont olyan ödémás, hogy nem lehet megállapítani, hogy elferdült-e az orra. Hétfőig tovább kell jegelnünk, addigra várhatóan lemegy a duzzanat és akkor eldöntik, hogy szükséges-e a korrekciós műtéti beavatkozás vagy sem. 

Mivel ilyen kisgyerekeknél ezt altatásban végzik (szerencsére), éhgyomorra, hálóruhával, papuccsal felszerelkezve kell reggel megjelennünk a gégészeten, és ha kell, akkor viszik is a műtőbe helyre rakják a nóziját és aznap éjszakára bent kell maradni megfigyelésre.

Reménykedem, hogy az a letört csontocska jó helyen marad(t) és nem lesz szükség a korrekcióra.

S hogy miért Avatar lett a bejegyzés címe? Mert Kitti a bedagadt, kékülő, már-már liluló orrával most pont úgy néz ki (a fülei azért szerencsére nem nőttek meg), mint a filmben az avatarok.

Kép innen.